Főmenü megnyitása
Ömlesztett árut szállító hajó

A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.

A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (például hidak alkotó elemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy darabban nem is szállíthatók, ellenben a hajók mérete, illetve hordképessége sokkal nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (ömlesztett áruk, mint például a gabona): közúton 35, vasúton 13, míg a belvízi hajózásnál 10 euró az 1 tonnakilométer költsége.[1] Ezenkívül környezetkímélőbb is.

A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban kompszolgáltatásként olyan folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában, ahol nem épült híd vagy alagút. Turizmusban a kisebb sétahajó-utak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az egyik legrégebbi szállítási forma, eredete az emberiség történelmének homályába vész. Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé.

A 19. századig a leggyorsabb közlekedési forma volt,

CsoportosításSzerkesztés

A hajózás körzete szerint létezik:

A vízi közlekedés eszközei a hajók, melyek méretük szerint lehetnek:

  • csónakok,
  • kishajók,
  • nagyhajók, illetve a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló
  • úszóműveket, továbbá
  • úszómunkagépeket.

Az összes kategória lehet

  • belvízi és
  • tengeri, míg a nagyhajóknál megkülönböztetünk még
  • folyam-tengeri hajókat is.

A vízi közlekedés főbb útvonalaiSzerkesztés

 
A kereskedelmi hajózás útvonalai

A legfontosabb tengeri útvonalak:

Magyarország vízi közlekedéseSzerkesztés

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.[2]

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna vízi út rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

ForrásokSzerkesztés

  1. Európai Unió 2006. évi NAIADES promóciós programja
  2. Mahart privatizációja. Népszabaság, 2003. október 9.

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés