Vízi közlekedés

iparág, közlekedési eszköz
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 19.

A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.

Ömlesztett árut szállító hajó

A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (például hidak alkotóelemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy darabban nem is szállíthatók, ellenben a hajókkal, amelyek mérete, illetve hordképessége sokkal nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (ömlesztett áruk, mint például a gabona): közúton 35, vasúton 13, míg a belvízi hajózásnál 10 euró az 1 tonnakilométer költsége.[1] Ezenkívül környezetkímélőbb is.

A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban kompszolgáltatásként olyan folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában, ahol nem épült híd vagy alagút. A turizmusban a kisebb sétahajóutak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.

Története

szerkesztés

Az egyik legrégebbi szállítási forma, eredete az emberiség történelmének homályába vész. Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé.

A 19. századig a leggyorsabb közlekedési forma volt,

Csoportosítás

szerkesztés
 
Egy konténerszállító hajó

A hajózás körzete szerint létezik:

A vízi közlekedés eszközei a hajók, melyek méretük szerint lehetnek:

  • csónakok,
  • kishajók,
  • nagyhajók, illetve a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló
  • úszóműveket, továbbá
  • úszómunkagépeket.

Az összes kategória lehet

  • belvízi és
  • tengeri, míg a nagyhajóknál megkülönböztetünk még
  • folyam-tengeri hajókat is.

A vízi közlekedés főbb útvonalai

szerkesztés
 
A kereskedelmi hajózás útvonalai

A legfontosabb tengeri útvonalak:

Magyarország vízi közlekedése

szerkesztés

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.[2]

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna vízi út rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

A magyarországi hajózható víziutak felsorolását, a víziutakat a rajtuk közlekedtethető hajók mérete alapján 10 osztályba sorolását Magyarországon jogszabály tartalmazza.[3]

  1. Európai Unió 2006. évi NAIADES promóciós programja
  2. Mahart privatizációja. Népszabaság, 2003. október 9.
  3. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=64682.333956

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi közlekedés témájú médiaállományokat.