Vízvár

magyarországi község Somogy vármegyében

Vízvár egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Vízvár
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Vízvár címere
Vízvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterKozma László (független)[1]
Irányítószám7588
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség448 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 28″, k. h. 17° 14′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 28″, k. h. 17° 14′ 21″
Vízvár (Somogy vármegye)
Vízvár
Vízvár
Pozíció Somogy vármegye térképén
Vízvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízvár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Barcstól északnyugatra, a várost Berzencével és a 681-es főúttal összekötő 6801-es út mentén fekszik. A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Vízvár vasútállomás.

A partmente a Duna–Dráva Nemzeti Park része.

 
Vízvári Dráva-part

Története szerkesztés

Vízvár múltjából először a 16. századból vannak emlékek, amikor Tahy Ferenc várat emeltetett a Dráva partján, a víztől és mocsaraktól védett helyen. A vár 1555-ben már fennállt, mivel Zrínyi Miklós 1555 november 17-én kelt levelében a törökök elleni harcban fontosnak vélve az erődítményt zsoldosőrséget sürgetett a vár védelmére, Szigetvár eleste után azonban védői a várat elhagyták, sőt fel is égették maguk mögött. A falu ekkor kihalt, s csaknem százötven évvel később népesült be ismét. Az 1720-as országos összeíráskor háromszáz lelket számláltak meg itt, ekkor már a községhez tartozott Zsitfapuszta és a plébániával rendelkező Csütörtökhely is.

1733-tól a Festetics család volt a földesura, és még a 20. század elején is e család volt a nagyobb birtokosa.

Egy, a 18. század végéről származó irat arról számolt be, hogy a lakosság horvát nyelven beszélt, katolikus tanító élt itt, ám az első iskola alapítása 1742-ben történt. Még a következő évszázad derekán is horvát faluként szerepelt Vízvár, ahol ekkor már csaknem nyolcszáz lakos élt. A lélekszám a következő évtizedekben folyamatosan nőtt: 1881-ben már elkerülte az ezret, s ekkor a lakosság fele már magyarnak vallotta magát.

A 20. század első éveire a lakosok száma elérte a másfél ezret, így a társadalmi élet is megélénkült: olvasó-, gazdakör alakult, népház létesült. Ekkor hozták létre az első közkönyvtárat is. Az első világháború 45, a második 35 áldozatot követelt, emléküket egy emlékmű és emléktábla (1989) őrzi. A két világháború között jelentős ipar működött itt, ám a háború után a téeszesítés beolvasztotta valamennyit.

Zsitfapuszta szerkesztés

Zsitfa-puszta nevét 1399-ben Sikfa alakban írva említették az oklevelek, mint a székesfehérvári káptalan birtokát. A 15. század második felében a Laki Thúz család birtoka volt. 1484-1500 között Lak tartozékaként szerepelt. 1550-ben Tahy Ferencé, 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules Lajosé, 1733-ban már Festetics Kristófé volt. Ettől kezdve a Festetics család birtoka.

Csütörtökhely szerkesztés

Csütörtökhely Zsitfa-puszta és Bélavár szomszédságában feküdt. Neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plébániája is volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Roskó György (független)[3]
  • 1994–1998: Farkas József (FKgP)[4]
  • 1998–2002: Kozma László (független)[5]
  • 2002–2006: Kozma László (független)[6]
  • 2006–2010: Kozma László (független)[7]
  • 2010–2014: Kozma László (független)[8]
  • 2014–2019: Kozma László (független)[9]
  • 2019-től: Kozma László (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
541
537
541
484
456
448
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% görögnek, 9,5% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 1,7% németnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,8%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (12,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Vízvárról írták szerkesztés

„…arra, amerre eddig még nem jártam, a határhoz közel, a Duna-Dráva nemzeti parkot átszelve. Berzencéig az első 20 km unalmas és fárasztó volt, mivel már x-szer jártam erre, de utána irány az ismeretlen…

…Szóval mentem, jött szépen Bélavár, és Vízvár, ami ezen túra legszebb településének nyilvánítok. Gyönyörű, amint egy domb oldalából lelátni egy völgybe, kis patakkal. Az utcák rendezettek, virággal borítottak, és a templom is valahogy különleges hatással volt, a kis zöld dombon, rendezett kerttel.”

„A település mellett húzódik a Dráva talán legszebb szakasza. A Vízvár melletti folyóparton emelkedő homokfal parti fecskék és gyurgyalagok fészkelőhelye, a Dráva itt igen gyors folyású, ezért télen sem fagy be, az északi vidékről érkező récék ezrei pihennek meg a folyónál. A homokfal tetejéről megfigyelhetjük a madarakat, és nem utolsósorban gyönyörű panoráma tárul elénk.”

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Vízvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. Vízvár Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés