A Vörös-erdő (oroszul: Красный лес vagy Рыжий лес, ukránul: Червоний ліс vagy Рудий ліс) Ukrajnában található, a csernobili atomerőműtől körülbelül 8 km-re nyugatra.

Vörös-erdő
Radioaktivitást jelző tábla a Vörös-erdő keleti végében
Radioaktivitást jelző tábla a Vörös-erdő keleti végében
Ország Ukrajna
Elhelyezkedése
Vörös-erdő (Ukrajna)
Vörös-erdő
Vörös-erdő
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 51° 22′ 48″, k. h. 30° 02′ 57″Koordináták: é. sz. 51° 22′ 48″, k. h. 30° 02′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös-erdő témájú médiaállományokat.

Jellemzői szerkesztés

Nevét onnan kapta, hogy a csernobili atomkatasztrófa által bekövetkezett radioaktív kihullás utáni napokban ez az egykori zöld fenyőerdő – szemtanúk elmondása és fényképek tanúsága szerint – vörösesbarna árnyalatban pompázott. Ez a 30 km-es zóna egyik legszennyezettebb része. 1986 nyarán, a katasztrófa sújtotta terület megtisztításakor az erdő egy részét ledózerolták, a kiirtott fák helyére 1988 és 1990 között újakat ültettek. Egyes növényeken különféle elváltozások is megfigyelhetők, például gigantizmus (óriásnövés) vagy alaki torzulás.

A katasztrófa utáni napokban csupán egy óra eltöltése a Vörös-erdőben elég lett volna ahhoz, hogy az ember halálos sugárterhelést kapjon. Manapság már sokkal kisebb az aktivitás, de még mindig nem tanácsos huzamosabb ideig ott tartózkodni. Mérések és mintavétel alkalmával védőfelszerelés viselete minden esetben kötelező.

Az állatvilág szerkesztés

1986 óta az emberek belépése az erdő területére erősen korlátozott. Az erdő élővilágát az atomerőmű baleset igen súlyosan érintette,[1] azonban az azt követő években a biodiverzitás megemelkedett, a vaddisznók száma 1986 és 1988 között például a nyolcszorosára.

A Vörös-erdő a világon a radioaktív anyagokkal leginkább szennyezett területek közé tartozik, ennek ellenére az élővilága meglepően gazdag.

Erdőtüzek szerkesztés

A radioaktív szennyezés egy másik veszélyforrásért, az erdőtüzekért is felelős. Vizsgálatok szerint a kapott dózis függvényében egyre kevésbé bomlik le az avar és a fák is alig korhadnak. A jelenség legvalószínűbb magyarázata szerint a sugárzásban nem képesek megélni a lebontásért felelős élőlények és mikroorganizmusok, ez pedig avarfelhalmozódással jár. A nagy mennyiségű és száraz, radioaktív anyagokat is tartalmazó közeg könnyen lángra kap, a füstje pedig magával viheti és szétszórhatja a veszélyes izotópokat.[2] 2018-ban és 2020-ban is több tíz hektáron gyulladt ki a Vörös-erdő az egykori Kopacsi falu közelében.[3] Az utóbbi esetben a hatalmas füst Kijevet is elérte, azonban szerencsére ott már alig tartalmazott sugárveszélyes anyagokat.[4][5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. The Chernobyl nuclear disaster and subsequent creation of a wildlife preserve, Letter to the Editor, Robert J.Baker, Texas Tech University and International Radioecology Laboratory
  2. ERDEKESVILAG.HU: Katasztrófát okozhat a csernobili kísérteterdő (magyar nyelven). Érdekes Világ, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  3. Tűz ütött ki a csernobili Vörös-erdőben (magyar nyelven). 24.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  4. Ég az erdő Csernobil határában (magyar nyelven). euronews, 2020. április 6. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  5. Csaba, Lukács: Lángolt az erdő Csernobilban (magyar nyelven). Magyar Hang, 2020. április 5. (Hozzáférés: 2021. február 15.)

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés