Vörös acsalapu

növényfaj

A vörös acsalapu, más néven kalaplapu vagy nagy szattyú (Petasites hybridus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Hegyvidéki patakok, források partjain, nedves réteken termő, évelő gyógynövény.[1] Magyarországon a középhegységekben gyakori, mind a Dunántúlon, mind az Északi-középhegységben.[2] Többek közt a Gödöllői-dombság területén, valamint a Mátrában is megtalálhatóak nagyobb állományai.[3][4][5]

Infobox info icon.svg
Vörös acsalapu
Gewoehnliche Pestwurz Common Butterbur (Petasites hybridus).jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Senecioneae
Nemzetség: Petasites
Faj: P. hybridus
Tudományos név
Petasites hybridus
(L.) P.Gaertn., B.Mey. & Scherb.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös acsalapu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös acsalapu témájú médiaállományokat és Vörös acsalapu témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Vizes élőhelyek növényfaja. Égerligetekben, patak menti magaskórósokban él. Európában és Ázsiában őshonos faj. Európában Dél-Olaszországtól Dél-Skandináviáig minden hol megtalálható. Magyarországon az Északi és Dunántúli-Középhegységben gyakori, az Alföldön ritka.[6]

MegjelenéseSzerkesztés

Nagy termetű növény, szív alakú, szabályosan vagy szabálytalanul fűrészes levelei elérhetik a 90 centiméteres átmérőt is. A levelek fonák oldala szürkén molyhos. Fészekvirágzatai még a levelek előtt jelennek meg, 15–30 cm magasak, tömött mályvaszínű fürtökben állnak, amelyen pikkelylevelek találhatóak. A virágok egy- vagy kétivarúak is lehetnek. Az egyivarú fészekben a bibeszál félhenger alakú, a kétivarú virágban kihegyezett csúcsú, tojásdad alakja van. Az acsalapu március-május között virágzik.[7]

FelhasználásSzerkesztés

Hatóanyagai elősegítik a nyálkiválasztást, izzasztó és köhögéscsillapító hatásai vannak. Teáját légzőszervi megbetegedések ellen használják. Asztmás megbetegedések tüneteinek enyhítésére teaként, külsőleg torokgyulladás elleni öblögetésre is javallott. A gyökeréből készült tea köptetőként, migrént megszüntető házi szerként hasznosítható. A levelek gyulladások és kelések borogatására is használhatók.

Az acsalapuval, mint gyógynövény alkalmazásával óvatosan kell bánni, mert a kutatások mára kimutatták, hogy rákkeltő, ún. pirrolizidin hatóanyagot tartalmaz. Várandósok nem szedhetik.[8]

Hasonló fajokSzerkesztés

Magyarországon a Fehér acsalapu (Petasites albus) néz ki hasonlóan, de ennek a növénynek a szárán a pikkelyek világos sárgák vagy zöldesek, virágai illatosak, az egész növény világosabb, nem vöröses árnyalatú. Virágtalan állapotban a Lókörmű Martilapura (Tussilago farfara) hasonlít, ilyenkor csak a levélben elhelyezkedő edénynyalábok alapján különböztethetőek meg (az Acsalapu esetében az edénynyalábok szórtak, a Martilapu esetében pedig "U" alakban rendeződnek).[6]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vadvirágok: Pamela Forey és Cecilia Fitzsimons, Budapest 1993
  2. Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.. [2019. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  3. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  4. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. Florisztikai adatok a Gödöllői-dombság területéről I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  6. a b Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)
  7. Terra alapítvány
  8. Naturportal Gyógynövénykereső: acsalapu

További információkSzerkesztés