Vörös boróka
A vörös boróka, vörös termésű boróka, vagy vörös tűboróka, (Juniperus oxycedrus) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Atlasz-hegység, Imlil-völgy (Marokkó)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Juniperus oxycedrus L. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Juniperus communis subsp. alpina (Suter) Čelak | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös boróka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös boróka témájú médiaállományokat és Vörös boróka témájú kategóriát. |
ElőfordulásaSzerkesztés
A Földközi-tenger partvidékétől Nyugat-Ázsiáig:
- Albánia;
- Algéria;
- Andorra;
- Azerbajdzsán;
- Bulgária;
- Ciprus;
- Franciaország (csak Korzika);
- Gibraltár;
- Görögország (az Égei-tenger keleti szigetei, Kréta);
- Grúzia;
- Irak;
- Irán,
- Izrael;
- Jordánia;
- Libanon;
- Líbia;
- Málta;
- Monaco;
- Montenegró;
- Marokkó;
- Olaszország (Szardínia, Szicília);
- Örményország
- Palesztina (a megszállt területek);
- Portugália;
- Románia;
- Szerbia;
- Spanyolország (Baleári-szigetek);
- Szíria;
- Törökország;
- Tunézia;
- Ukrajna (Krím-félsziget).
Egyes szerzők csak a Mediterráneum nyugati részén növő vörös gyümölcsű borókát sorolják ide, a K-Mediterráneumban növő változatot pedig Juniperus deltoides néven önálló fajnak írják le. Magashegyi változata a délhavasi boróka, (délhavasi tűboróka, Juniperus hemisphaerica)
MegjelenéseSzerkesztés
Akár 15 méter magasra is megnövő bokor vagy kisebb fa. Rostos kérge kemény kötegekre válik el. Ágai felfelé állnak vagy lecsüngenek.
Éles, szúrós tűlevelei 10–15 mm hosszúak.
Tobozbogyója 5–10 mm átmérőjű gömb; a borókafajok nagy többségétől eltérően éretten narancs- vagy sötétpiros.
Életmódja, termőhelyeSzerkesztés
Mediterrán cserje, a karsztbokorerdők jellegzetes növénye. A meleg, napos helyeket kedveli, a szárazságot jól tűri. A nagyobb fagyokat nem bírja.
FelhasználásaSzerkesztés
Meleg, száraz lejtők betelepítésére alkalmas, de nem keresett faj.
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN
- Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 538. o.
- Nyugat-Magyarországi Egyetem
