Vörösfejű sármány

Vörösfejű sármány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Sármányfélék (Emberizidae);
Nem:	Emberiza;
Faj:	E. bruniceps;
Tudományos név
	Emberiza bruniceps; Brandt, 1841
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vörösfejű sármány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösfejű sármány témájú médiaállományokat és Vörösfejű sármány témájú kategóriát.

A vörösfejű sármány (Emberiza bruniceps) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.^[1]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Friedrich von Brandt német zoológus és természettudós írta le 1841-ben. Besorolása vitatott egyes szervezet a Granativora nembe sorolják Granativora bruniceps néven,^[2] míg mások a Melophus nembe Melophus bruniceps néven.^[3]

Előfordulása szerkesztés

Közép-Ázsiában, Afganisztán, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán területén fészkel. Telelni délebbre vonul. Kóborló példányai eljutnak Európa nyugati részére is. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek és cserjések, valamint szántóföldek.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 17 centiméter, testtömege 18-34 gramm.^[5] A hímnek világos sárga alja, zöldes felső része, barnásvörös arca és melle van. A tojónak halványabb alsó részé és szürkésbarna háta van.

A hím és a ...

tojó

Életmódja szerkesztés

Tápláléka magvakból, más növényi részekből áll, a szaporodási időszakban gerincteleneket is fogyaszt.^[4]

Szaporodása szerkesztés

A fészket a tojó általában cserjésekben, a talajra készíti. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik egyedül. A fiókák 10–14 nap múlva kelnek ki. Mindkét szülő táplálja a fiókákat és 12–13 nap után elhagyják el a fészket.^[4]