Wikipédia

V. Alfonz aragóniai király

Nápoly, Szicília, Szardínia, Mallorca és Valencia királya
Ez a szócikk az aragóniai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: V. Alfonz (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a nápolyi királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Alfonz (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk I. Ferdinánd aragóniai király fiáról szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Alfonz (egyértelműsítő lap).

V. Alfonz (Villaverde, Medina del Campo mellett, Kasztília, 1394/96 – Nápoly, 1458. június 27.), uralkodói mellékneve: Nagylelkű, spanyolul: Alfonso el Magnánimo, V de Aragón, katalánul: Alfons el Magnànim, V d'Aragó, aragóniai nyelvjárásban: Alifonso V d'Aragón dito lo Magnanimo, olaszul: Alfonso V d'Aragona detto Alfonso il Magnanimo, szárdul: Alfonsu V de Aragona, kasztíliai és aragón királyi herceg, V. Alfonz néven Aragónia királya, IV. Alfonz néven Barcelona grófja, III. Alfonz néven Valencia, II. Alfonz néven Szardínia, valamint Mallorca, I. Alfonz néven Szicília és Nápoly királya. A Trastámara-ház aragóniai ágának a tagja. A nápolyi Anjouk örököseként címei között szerepelt a Magyarország királya titulus is.

V. Alfonz
Aragóniai Alfonz
Trastámara Alfonz
Kasztíliai Alfonz
Ragadványneve Nagylelkű Alfonz
Aragóniai Királyság királya
Alfonso V/Alfons V
Uralkodási ideje
1416. április 22. – 1458. június 27.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje I. (Antequerai) Ferdinánd
Utódja II. (Hitetlen) János
Nápolyi Királyság királya
Alfonso I
Uralkodási ideje
1442. június 2. – 1458. június 27.
Elődje I. (Jó) Renátusz
Utódja I. (Fattyú) Ferdinánd
Szicíliai Királyság királya
Alfonso I
Uralkodási ideje
1416. április 22. – 1458. június 27.
Elődje I. (Antequerai) Ferdinánd
Utódja I. (Hitetlen) János
Szardíniai Királyság királya
Alfonsu II
Uralkodási ideje
1416. április 22. – 1458. június 27.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje I. (Antequerai) Ferdinánd
Utódja II. (Hitetlen) János
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastámara-ház
Született 1394/96
Kasztília
Elhunyt 1458. június 27. (64 évesen)
Nápoly
NyughelyeTomb of Alphonse V of Aragon
Édesapja I. Ferdinánd aragóniai király (1380–1416)
Édesanyja Kasztíliai Eleonóra alburquerquei grófnő (1374–1435)
Testvére(i)
Házastársa Trastamara Mária kasztíliai királyi hercegnő (1401–1458)
Gyermekei Házasságon kívül született gyermekei:
1. (Idősebb) Ferdinánd (megh. fiatalon)
2. Eleonóra Diána (–1450)
3. (Ifjabb) Ferdinánd (1423–1494)
4. Mária (–1449)
5. Colia (1423/24–1473/75)
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Alfonz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete Szerkesztés

I. Ferdinánd aragóniai király és Kasztíliai Eleonóra alburquerquei grófnő elsőszülött fia. Kasztíliában látta meg a napvilágot, ahol apja másodszülött királyi hercegként kevés eséllyel pályázott a trónra, de Alfonz nagybátyjának, III. Henrik kasztíliai királynak a halála (1406) után annak öccse, az ő apja, Ferdinánd infáns töltötte be a régensi tisztet a kiskorú II. János kasztíliai király nevében. 1412-ben a caspei megegyezés értelmében Alfonz apját választották aragón királlyá, így Alfonz mint elsőszülött lett az aragón trón örököse, és megkapta az ezzel járó Girona hercege[1] címet.

1415. szeptember 19-én csütörtökön Alfonz mint aragón trónörökös fogadta az akkor Katalóniához tartozó Perpignanban az Aragón Korona országaiba érkező Luxemburgi Zsigmondot a betegen fekvő apja, I. Ferdinánd király nevében. (a következő szöveg korabeli, XX. század eleji helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Perpignanban is nagy előkészületeket tettek Zsigmond fogadására. A város kapujában két bíbornok fogadta, akik között vonult be a városba. Fogadására megjelentek továbbá a castiliai király követei: a Montesat-rend nagymestere a rend tagjaival együtt, azonfelül ott voltak még kíséretében Alfonso infáns az ország egyházi és világi nagyjaival, valamint a városban jelenlévő castiliai nagyok is. [...] A magyarok közül többek között [...] Garai Miklós nádor is jelen volt.”[2] I. Ferdinánd királlyal két nappal később, szeptember 21-én szombat délután találkozott személyesen Zsigmond az aragón király betegágyánál, hogy a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetéséhez megnyerje Hispania urát, aki Kasztília régense is volt. Majd közvetlenül utána látogatta meg a királyi család többi tagját. „[...] Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és Alfonso herceg feleségét látogatta meg. Beléptekor a királyi hölgyek az ajtóig mentek eléje. Zsigmond nagy tisztelettel köszöntötte őket és karját nyújtva a királynénak, helyéhez vezette. Helyet foglalva megkezdődött a társalgás. Zsigmond latinul beszélt, Alfonso herceg a tolmács szerepét vitte. A társalgás végeztével Zsigmond elbúcsúzott a hölgyektől és Alfonso kíséretében visszatért szállására.”[3]

V. Alfonznak feleségétől Trastamara Mária kasztíliai királyi hercegnőtől, aki elsőfokú unokatestvére volt, nem születtek gyermekei. Csak házasságon kívül született gyermekek maradtak utána. Vajay Szabolcs kutatásai megerősítik, hogy Alfonznak két Ferdinánd nevű fia volt. Az idősebb Ferdinánd Aragóniai Margittól, Híjar (katalánul: Híxar) bárónőjétől született, de mind a kisfiút, mind pedig az édesanyját a féltékeny, gyermektelen aragón királyné, Kasztíliai Mária vízbe fojtatta. V. Alfonz ugyancsak Ferdinánd nevű másodszülött fiának pedig Giraldona Carlino volt az anyja. A történeti források és irodalmak sokszor egybemosták őket, és bizonytalanság volt az anya személye körül. A tévedést éppen az okozta, hogy mindkét gyermeket Ferdinándnak hívták.[4] V. Alfonz örökösének a származása már életében nagyon sok pletyka forrása volt, és egyesek szerint egészen a királyi családig értek a szálak, mégpedig az aragón királyné húgát, Kasztíliai Katalin villenai hercegnőt, III. Henrik kasztíliai király kisebbik lányát nevezték meg a gyermek anyjának,[5] de ez az újabb kutatások fényében nem állja meg a helyét.[4] Kasztíliai Katalin, aki V. Alfonz kisebb öccsének, Aragóniai Henrik villenai hercegnek volt az első felesége, és ugyanúgy V. Alfonz elsőfokú unokatestére volt, mint a felesége, Mária királyné, egy gyermeket biztosan világra hozott, amely szülés az ő és gyermeke életébe került 1439-ben, de ismereteink szerint ez volt az egyetlen szülése.

V. Alfonz a másodszülött fiára már sokkal jobban vigyázott, és Giraldona Carlinótól még két lánya született, és a feleségétől távol neveltette őket. Törvényes fiúörökös hiányában, mikor 1442-ben I. (Jó) Renátusz nápolyi királytól elhódította a Nápolyi Királyságot, természetes fiát szerette volna az örököséül jelöltetni az újonnan szerzett országában, hiszen örökölt királyságaiban a száli törvény értelmében csak törvényes házasságból született fiúk örökölhettek, így ott az idősebb öccse, II. János navarrai király volt a törvényes örököse.

V. Alfonz 1440. február 17-én már törvényesíttette Ferdinándot a pápával, és 1443. február 23-án a Nápolyi Királyság parlamentje trónörökösnek ismerte el, és megkapta a trónörökösnek kijáró Calabria hercege címet.

Gyermekei Szerkesztés

Ősei Szerkesztés

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ Spanyolul Gerona.
  2. ↑ L. Áldásy (1927: 60–61).
  3. ↑ L. Áldásy (1927: 64–65).
  4. ↑ a b Lásd Vajay (1960).
  5. ↑ Lásd Miron (1913).

Források Szerkesztés

  • Áldásy Antal. Zsigmond király és Spanyolország, (székfoglaló értekezés) (magyar nyelven), Budapest: MTA (1927). Hozzáférés ideje: 2018. május 12. 
  • Anderle Ádám (1943). „Alfonso V, el Magnánimo and the Hungarian Throne” (angol nyelven). Mediterrán Tanulmányok VI., 17–28. o. (Hozzáférés: 2018. május 12.)  
  • Bausilio, Giovanni. Re e Regine di Napoli (olasz nyelven). Vicalvi: Key Editore (2018). Hozzáférés ideje: 2018. május 12. 
  • Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2018. május 12.  ISBN 075465074X, 9780754650744
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Vajay, Szabolcs (de): Les rapports gènéalogiques hungaro-portugais au moyen âge, Braga, 1960.
  • Vajay Szabolcs (1943). „Spanyol királyok vére a Frangepán leszármazottakban” (magyar nyelven). Turul. (Hozzáférés: 2018. május 12.)  

További információk Szerkesztés

Előző
I. (Antequerai) Ferdinánd 		Aragónia királya  
1416 – 1458 		Következő
II. (Hitetlen) János
Előző
I. (Antequerai) Ferdinánd 		Valencia királya  
1416 – 1458 		Következő
II. (Hitetlen) János
Előző
I. (Antequerai) Ferdinánd 		Mallorca királya  
1416 – 1458 		Következő
II. (Hitetlen) János
Előző
I. (Antequerai) Ferdinánd 		Szardínia királya  
1416 – 1458 		Következő
II. (Hitetlen) János
Előző
I. (Antequerai) Ferdinánd 		Barcelona grófja  
1416 – 1458 		Következő
II. (Hitetlen) János
Előző
I. (Antequerai) Ferdinánd 		Szicília királya  
1416 – 1458 		Következő
I. (Hitetlen) János
Előző uralkodó:
I. (Jó) Renátusz
Szicíliai uralkodó
1442 – 1458 (Nápolyban)		 
 Következő uralkodó:
I. (Fattyú) Ferdinánd
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V._Alfonz_aragóniai_király&oldid=26382134”