Főmenü megnyitása

VI. Sesonk (uralkodói nevén Uszermaatré Meriamon) az ókori egyiptomi XXIII. dinasztia egyik uralkodója volt. Az 1993 előtti irodalom IV. Sesonk néven említi, azóta azonban egy ekkor felfedezett, a XXII. dinasztiába sorolt alsó-egyiptomi uralkodó viseli ezt a sorszámot.

VI. Sesonk
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Pedubaszt
XXIII. dinasztia
III. Oszorkon

Uralkodása ~6 évig
Prenomen
<
N5wsrH6imn
n
N36
>

wsr-m3ˁt-rˁ mrỉỉ-ỉmn
Uszermaatré Meriamon
igazsága erős; Ámon kedveltje”
Nomen
<
imn
n
N36
M8
M8
N29
>

šš(n)q mrỉỉ-ỉmn
Sesonk Meriamon
„Sesonk, Ámon kedveltje”[1]
A VI. Sesonk uralkodása alatt elhunyt Hór szobra (CG 42226)

Thébában uralkodott, uralma Felső-Egyiptomra terjedt ki. Közvetlenül I. Pedubasztot követte, mint arra Hór, „a fáraó levélírója” pályafutásából következtethetünk: Hór II. Oszorkon és I. Pedubaszt alatt is szolgált (szobrát Pedubaszt uralkodására datálta). Mivel Hór sírkúpjain VI. Sesonk uralkodói neve szerepel, az írnok minden bizonnyal túlélte Pedubasztot és már Sesonk uralkodása alatt készült a temetésére.[2]

VI. Sesonk 4. és 6. uralkodási évét említi egy felirat a karnaki Montu-templom tetején, valamint a Nílus vízszintjét rögzítő szövegek közül a 25.[3] I. Pedubaszt halála után Sesonk valószínűleg Oszorkon trónörökös herceg fő riválisa volt – Oszorkon a Pedubaszt előtt uralkodó II. Takelot fia és örököse volt, aki követte volna apját, ha Pedubaszt nem ragadja magához a hatalmat. Az ekkor Alsó-Egyiptomban uralkodó III. Sesonk 39. évében Oszorkon herceg legyőzte VI. Sesonkot, és trónra lépett. A Nílus-szövegek közül a 7. számúban Oszorkon herceg kijelenti, hogy ő és fivére, Bakenptah hérakleopoliszi tábornok meghódították Thébát és legyőztek mindenkit, aki ellenük harcolt.[4] VI. Sesonkról ezután nem hallani.

VI. Sesonk uralma alatt Ámon főpapja egy bizonyos Takelot volt, akit Pedubaszt 23. uralkodási évében említenek először főpapként.

ForrásSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shoshenq VI című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Jürgen von Beckerath, Handbuch der ägyptischen Königsnamen (= Münchner ägyptologische Studien, vol 46), Mainz am Rhein: Verlag Philipp von Zabern, 1999. ISBN 3-8053-2310-7, pp.192-93.
  2. Davies & MacAdam, A Corpus of Inscribed Egyptian Funerary Cones (1957), No. 25-26
  3. David Aston, "Takeloth II: A Theban King of the 23rd Dynasty?" JEA 75 (1989), pp.139-153
  4. Kenneth Kitchen, The Third Intermediate Period in Egypt c.100-650 BC (2nd edition, 1986), p.340