Vadkecske

emlősfaj

A vadkecske (Capra aegagrus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Vadkecske
Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen, 2,58–0 Ma
Bezoárkecske (Capra aegagrus aegagrus)
Bezoárkecske (Capra aegagrus aegagrus)
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Kőszáli kecskék (Capra)
Linnaeus, 1758
Faj: C. aegagrus
Tudományos név
Capra aegagrus
Erxleben, 1777
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vadkecske témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadkecske témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A vadkecske fej-törzs-hossza 120-160 centiméter, marmagassága 70-100 centiméter és testtömege a baknak 35-40 kilogramm, míg a nősténynek 25-35 kilogramm. A bak teste zömök, lába erős, patája széles, és súlya többnyire meghaladja a nőstényét. Orra, szakálla és nyaka elülső része általában sötétbarna, míg hátának színe a barnától a szürkéig terjedhet. Gyűrűzött szarva sarló formájú és akár 140 centiméteresre is megnőhet. A nőstény kisebb, mint a bak, szőre rendszerint sárgásbarna árnyalatú. Szarva sokkal rövidebb és kevésbé görbült. A bakot és a nőstényt egyaránt vastag piheszőrzet védi a hideg ellen.

AlfajaiSzerkesztés

A vadkecske alfajainál a szín, a mintázat és a szarv alakja igen változó. Az eltérő alfajok a nagy területi elterjedtség, valamint a hegyi életmód miatti elszigetelődés következtében alakultak ki. A bezoárkecskék elterjedési területe Törökországtól az egész Közel-Keleten át északra a Kaukázusig és keletre Pakisztánig terjed. Fellelhető a Hürkaniai erdőkben, amely 2019 óta a világörökség része.[1] Európában élő alfaja a Kréta szigetén található krétai bezoárkecske, amely az első háziasított kecskék kb. 8 000 ezer éve visszavadult utódja.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget 2-5 éves korban érik el. A párzási időszak ősszel van. A vemhességi időszak 150-160 napig tart. A nőstény egy vagy két gidát ellik.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az idei UNESCO Világörökség-lista huszonkilenc új tagja közül tíz európai (magyar nyelven). Roadster, 2019. szeptember 18. (Hozzáférés: 2020. január 8.)

ForrásokSzerkesztés

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 26.)
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Bar-Gal, G. K. et al. (2002): Genetic evidence for the origin of the agrimi goat (Capra aegagrus cretica). Journal of Zoology 256:369-377. DOI:10.1017/S0952836902000407
  • Manceau, V. et al. (1999): Systematics of the genus Capra inferred from mitochondrial DNA sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 13:504-510