Wikipédia

Vagyoni egyenlőtlenség

Vagyoni egyenlőtlenség az az állapot, amelyben a vagyoni értékű javak egyenlőtlenül oszlanak meg valamely csoport tagjai, a népességen belüli csoportok, vagy országok, ill. országcsoportok között.

A vagyoni egyenlőtlenségnek a gazdasági konzekvenciákon jóval túlmutató hatásai vannak. Szakértők eltérően ítélik meg ezeket a hatásokat, sőt magának a vagyoni egyenlőtlenségnek a fontosságát is. Egyes tanulmányok növekvő szociális problémát látnak az egyenlőtlenségben.[1] Más nézetek szerint a (mérsékelt) egyenlőtlenség beruházást és növekedést ösztönző hatással bír.[2]

Adatok a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségekre szerkesztés

Egy 2011-es OECD tanulmány[3] az alábbi következtetésekre jutott a jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban:

  • Az OECD országokban mért jövedelmi egyenlőtlenség az elmúlt fél évszázad legmagasabb szintjén áll. A felső 10% jövedelme mintegy kilencszer nagyobb, mint az alsó 10% jövedelme. 25 évvel ezelőtt a különbség hétszeres volt.
  • Az Egyesült Államokban az egyenlőtlenség a korábbi magas szintről tovább emelkedett.
  • Más, hagyományosan kisebb egyenlőtlenséget mutató országok, mint Németország, Dánia és Svédország esetében a gazdagok és szegények közötti rés az 1980-ban mért 5:1 arányról 6:1 arányra nőtt.

Az ENSZ Egyetem (az ENSZ akadémiai és kutatóközpontja) tanulmánya szerint 2000-re a leggazdagabb 1% önmagában a világ eszközállományának 40%-át birtokolta. A világban tapasztalható szegénység és igazságtalanságok problémáinak megoldását célul tűző nemzetközi szervezet, az Oxfam 2014. januári jelentése szerint a világ leggazdagabb 85 személyének összesített vagyona megegyezik a világ alsó 50%-ának - mintegy 3,5 milliárd embernek - az összesített vagyonával.[4] A Los Angeles Times Oxfam-jelentésről készült elemzése szerint a leggazdagabb 1% a világ vagyonának 46%-át birtokolja. A leggazdagabb 85 ember - a legvagyonosabb 1%-nak csak töredéke - a világ vagyonának kb. 0,7%-a felett rendelkezik. Ez a 0,7% megegyezik azzal, amennyit a világ lakosságának szegényebb fele birtokol.[5]

A New York Times (2014. július 22.) szerint az USA leggazdagabb 1%-ának vagyona meghaladja az USA "alsó 90%"-ának vagyonát.[6]

Az OECD egy másik jelentése állítja, a szervezet 34 tagállamában a 2008-as globális gazdasági válságot megelőző két évtizedben a háztartások elkölthető reáljövedelme évi 1,7%-kal nőtt. Azonban a gazdagok és a szegények közötti rés a legtöbb országban szélesedett. A legjobban kereső 10% jövedelmét a legrosszabbul kereső 10% jövedelmével elosztva azt látjuk, hogy ezen időszak alatt Franciaország, Japán és Spanyolország kivételével az összes OECD-tagállamban nőtt a különbség. Ugyanakkor országonként jelentős eltérés figyelhető meg a magas kontra alacsony jövedelműek közötti különbség mértékében: míg a skandináv országokban és a kontinentális Európa több más államában a felső 10% kontra alsó 10% ráta viszonylag alacsony, addig Izraelben, Törökországban és az USA-ban ez az arány 14:1, míg Chile-ben és Mexikóban pedig 27:1.[7][8]

A világszintű jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségről zajló tudományos viták egyelőre nem jutottak nyugvópontra. A közelmúltban egy francia közgazdász, Thomas Piketty azonnali hírnévre tett szert könyvével,[9] melyben néhány nyugat-európai ország és az USA hosszú távú adatsorait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a kapitalizmus belső szerkezeti sajátossága a folyamatosan növekvő egyenlőtlenség, amit a XX. század derekán néhány különleges esemény - a két világháború, a nagy gazdasági világválság - pusztán átmenetileg fordított meg, hogy aztán kb. 1975-től újra az egyenlőtlenségek növekedéséé legyen a főszerep. Piketty téziséről[10] és alapadatainak helyességéről[11][12] is éles viták folynak.

Egyenlőtlenség hatásai szerkesztés

Egészség szerkesztés

Két brit kutató - Richard G. Wilkinson és Kate Pickett - 23 ország és az USA 50 tagállamának adatait elemezve állítja, a nagyobb egyenlőtlenséggel bíró országok ill. államok rosszabbul teljesítenek olyan egészségügyi és társadalmi mutatók mentén, mint az elhízás, mentális betegségek, gyilkosság, kamaszlányok általi szülés, droghasználat stb.[13][14]

Az UNICEF "gyermekjólét a gazdag országokban" mutatója korrelál az egyenlőséggel, de nem korrelál az egy főre jutó jövedelemmel.[15]

Társadalmi kohézió szerkesztés

Kutatási adatok szerint negatív kapcsolat van az egyenlőtlenség és a társadalmi kohézió között. A jobb egyenlőségi mutatókkal bíró országokban az emberek jellemzően jobban bíznak egymásban és nagyobb közösségi bevonódást tapasztalnak.[16]

A közgazdász Joseph Stiglitz szerint az egyenlőtlenség az üzleti szférával és a kormányzattal szembeni bizalmatlansághoz vezetett.[17]

Bűnözés szerkesztés

Számos kutatás vizsgálta a bűnözés - elsősorban a gyilkosság - és az egyenlőtlenség összefüggéseit. E kutatások szerint az erőszakra való tendencia általánosabb a magasabb jövedelmi egyenlőtlenséggel terhelt társadalmakban. A gazdasági egyenlőtlenség és a gyilkossági ráta közötti kapcsolat az egyéb releváns változók kontrollálása után is pozitív és szignifikáns marad.[18][19]

A fent idézett kutatási eredmények értelmezésekor fontos szem előtt tartani, hogy önmagában bármely két jelenség közötti pozitív korreláció nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Wilkinson, Richard (2009). The Spirit Level: Why More Equal Societies Almost Always Do Better. ISBN 978-1-84614-039-6
  2. ↑ Robert J. Barro (1999): Inequality, Growth and Investment
  3. ↑ Gurría, Angel (2011).Press Release for Divided We Stand: Why Inequality Keeps Rising.
  4. ↑ Rigged rules mean economic growth increasingly “winner takes all” for rich elites all over world. Oxfam. 20 January 2014.
  5. ↑ Jim Puzzanghera (20 January 2014). 85 richest people own as much as bottom half of population, report says. Los Angeles Times. Hozzáférés ideje: 22 January 2014.
  6. ↑ Kristof, Nicholas (July 22, 2014). "An Idiot’s Guide to Inequality". New York Times.
  7. ↑ Journalist's Resource.org "Growing Income Inequality in OECD Countries".
  8. ↑ „Growing Income Inequality in OECD Countries: What Drives it and How Can Policy Tackle it ?” OECD riport, 2011.
  9. ↑ Thomas Piketty (2014). Capital in the Twenty-First Century. Harvard University Press.
  10. ↑ Summers, Lawrence (May 16, 2014). "Thomas Piketty Is Right About the Past and Wrong About the Future". The Atlantic.
  11. ↑ Chris Giles (May 23, 2014). Thomas Piketty’s exhaustive inequality data turn out to be flawed. Financial Times.
  12. ↑ Irwin, Neil (May 23, 2014)."Did Thomas Piketty Get His Math Wrong?". The New York Times.
  13. ↑ Wilkinson, R.G., Pickett, K.E. (2012) Income inequality and population health: a review and explanation of the evidence[halott link]
  14. ↑ The Equality Trust homepage
  15. ↑ An Overview of Child Well-Being in Rich Countries Archiválva 2019. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben UNICEF, Report Card 7. 2007.
  16. ↑ Eric Uslaner and Mitchell Brown (2002) Inequality Trust and Political Engagement Archiválva 2013. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  17. ↑ Stiglitz, J.E., (2012). The Price of Inequality: How Today's Divided Society Endangers Our Future, W.W. Norton & Company, ISBN 978-0393088694
  18. ↑ political structure, economic inequality,and homicide: a cross-national analysis Deviant Behavior, Volume 20, Issue 1, 1999, pp. 50.
  19. ↑ Neapolitana, J.L."A comparative analysis of nations with low and high levels of violent crime" Journal of Criminal Justice, Volume 27, Issue 3, May–June 1999, pp. 260.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Economic inequality című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vagyoni_egyenlőtlenség&oldid=25809572”