Vajda Emil

Sósmezői Vajda Emil (Kolozsvár, 1858. június 18. – Győr, 1916. október 8.) magyar zeneszerző, irodalomtörténész, filozófiadoktor, középiskolai tanár.

Vajda Emil
Született	1858. június 18. Kolozsvár
Elhunyt	1916. október 8. (58 évesen) Győr
Foglalkozása	zeneszerző, irodalomtörténész, bölcseleti doktor, középiskolai tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Vajda Mihály erdélyi főkormányszéki iktató és kisjenői Jeney Jozefának fia. Kolozsvárt született, ahol a főgimnáziumot 1878-ban végezte. Ugyanott az egyetemen a modern nyelvészetet hallgatta, s 1877-től 1880-ig rendes tagja volt a tanárképzőnek. 1880-ban szerzett tanári oklevelet magyar és német nyelvből és irodalomból s bölcseletből, 1881. június 14-én pedig bölcseletdoktorrá avatták. Közben felvették a kolozsvári zenekonzervatóriumba és ennek öt évi tanfolyamát elvégezve, meghívást kapott a kolozsvári színház zenekarához, ahol 1877-től 1879-ig mint szólóhegedűs működött és hangversenyeken is részt vett. A sportokban is kitűnt. Az egyetem végeztével mint katolikus ifjú, az unitárius főgimnáziumban csak mint póttanár nyerhetett alkalmazást. 1882. szeptember 17-én a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához nevezték ki helyettes tanárnak, ahol 1884. július 24-én rendes tanár lett; az ének- és zenekart szervezte és tíz évig (1887-től 1897-ig) vezette; a tornát 1882-től 1897-ig tanította. 1888. szeptember 14-én tornatanári oklevelet is szerzett Budapesten és részt vett az 1893-as játéktanfolyamon, valamint több tornaversenyen, 1887-től 1897-ig a székely dalegyletnek is szervezője és vezetője volt; (részt vett az 1902-es budapesti, s 1904-es fiumei dalárünnepélyeken s dalárdáival mindkét helyen a harmadik díjat és Budapesten a Nemzeti Zenede arany babérkoszorúját nyerte el). Az Eötvös József báró által alapított népnevelési egyletnek 1886-tól 1896-ig titkára volt. Solymossy Endre tanárral szervezte az „iparos önképző s betegsegélyző egylet”-et. 1897. augusztus 6-án áthelyezték a győri állami főreáliskolához. Itt is folytatta tanári foglalkozása mellett a sport és zene fejlesztése érdekében munkásságát. 1898-ban többek segítségével megalakította a győri tornaegyletet, melynek egy ideig alelnöke, elnöke és művezetője volt; a zeneegylet 1898-ban karnaggyá választotta. 1897-től a gyorsírást tanította a kereskedelmi leányiskolában és azon év szeptemberétől a felső kereskedelmi akadémián tornát tanított. 1899. szeptember 15-én a főreáliskolában megalakította a Révai-önképzőkört, melynek elnöke volt. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagja, az országos zenei tanács és az országos tornaszövetség igazgató tagja. Utazott Olasz-, Német-, Franciaországban és Svájcban. Angyal Armanddal alapította meg és szerkesztője is volt a Magyar Lant című zenei folyóiratnak.

Százat meghaladó esztétikai, irodalmi és történelmi cikket írt a napilapokba és folyóiratokba; munkatársa volt a Székely Nemzetnek, a Magyar Polgárnak, Ellenzéknek, Székelyföldnek és a kolozsvári 1848-49. Tört. Lapoknak, a győri hírlapnak és a Zenelapnak. Cikkeinek teljes jegyzéke van az «Emléklapok» című munkában.

Művei

• Daniel Album. Székely-Udvarhely, 1892
• Kossuth Lajos. Élet- és jellemrajz. 48 képpel. Budapest, 1892 (Online)
• A komáromi hős. Budapest, 1893, képpel
• A székelyudvarhelyi m. kir. állami főreáliskola története 1871-1893-ig Székelyuvarhely, 1893, két képpel
• Dr. Jókai Mór. Tanulmány. Kolozsvár, 1894, képpel
• A vargyasi Daniel-család közpályán és a magánéletben. Budapest, 1894
• EMKE Album. Sz.-Udvarhely, 1895, képpel
• Az udvarhelymegyei állami népnevelési egylet 25 éves története. Székelyudvarhely, 1895
• az 1848/9. szabadságharcz vértanúi. Győr, 1902, két képpel
• Középiskolai tanári Névkönyv. Győr, 1900 (Wlassics Gyula jellemrajzával és arck.)
• Kossuth Lajos élete szóban, írásban s tettben. Győr, 1902, négy képpel
• A hegedű (Története, fejlődése. A tanítás módszere stb.) 100 képpel és zenei ábrákkal. Győr, 1902

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.