Vajdasági Magyar Szövetség
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, szerbül Савез војвођанских Мађара, СВМ / Savez vojvođanskih Mađara, SVM) szerbiai magyar kisebbségi politikai párt. Ifjúsági szervezete a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma.
| Vajdasági Magyar Szövetség | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Pásztor Bálint |
| Alelnök | Fremond Árpád Kovács Elvira |
| Alapítva | 1994. június 18., Zenta |
| Székház | Szabadka, Fasizmus Áldozatainak Tere 9 |
| Ideológia | magyar nemzeti kisebbségvédelem |
| Politikai elhelyezkedés | centrista |
| Parlamenti mandátumok | Szerb Parlament: 9 / 250 12 / 120 |
| Nemzetközi szövetségek | Európai Néppárt |
| Hivatalos színei | piros, fehér, zöld |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdasági Magyar Szövetség témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
1994. június 18-án alakult Zentán. Polgárok egyesületeként, pártoktól és kormányoktól független szervezetként jött létre. Politikai párttá 1995. június 17-én Szabadkán alakult át, azzal az elsődleges céllal, hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében.
Az alakuló közgyűlésen Csubela Ferencet választották VMSZ elnökévé. Csubela 1995. november 20-án autóbalesetet szenvedett, és november 27-én belehalt sérüléseibe. Új elnökké Kasza Józsefet választották, akit előzőleg 1988 óta mindig Szabadka polgármesterévé választottak, valamint 1990-től a szerb parlament tagja is volt. 2002-ben újraválasztották pártelnöknek.[1]
Kasza József a VMSZ jubileumi ünnepségén, annak tagsága és szimpatizánsai előtt 2007. március 10-én bejelentette visszavonulását. Lehetséges utódjaként felmerült Pásztor István tartományi privatizációs titkár, Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és Józsa László, a VMSZ elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének neve. A VMSZ tanácsa azonban egységesen felsorakozott Pásztor István elnökjelöltsége mögé, akit a párt május 5-én Magyarkanizsán tartott 11. tisztújító közgyűlése elnökké választott. Kasza Józsefet, érdemei elismerése mellett, közfelkiáltással tiszteletbeli elnöknek választották.
Pásztor együttműködésre törekedett a többi nagy vajdasági magyar párttal. Ezek összefogásaként 2008-ban létrejött Magyar Koalíció, amely a korábbiaknál eredményesebben szerepelt a szerbiai választásokon. 2010-ben a párt addigi fő szövetségese, a kormányzó Demokrata Párt (DS) megpróbálta kiszorítani a VMSZ-t Szabadka és más városok vezetéséből. Válaszul a VMSZ megvonta támogatását a szerbiai kormánytól.[2]
A párt elnökei szerkesztés
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|
| Csubela Ferenc | ||
| Kasza József | ||
| Pásztor István | ||
| Pásztor Bálint (ügyvezető elnök) | ||
| Pásztor Bálint |
Szervezeti felépítése szerkesztés
A VMSZ legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely 250 tagú, évente legalább egyszer ülésezik, és amelyen négyévente tisztújítást tartanak. A Közgyűlés titkos szavazással választja meg az 50 tagú Tanácsot és a VMSZ elnökét, aki tagja a Tanácsnak. A Tanács a közgyűlések közötti időszakban a VMSZ legfőbb szerve. A Tanács saját tagjai közül tanácselnököt, három alelnököt, továbbá 17 elnökségi tagot választ.
A 21 tagú Elnökség a Tanács ülései közötti időszakban a VMSZ legfőbb döntéshozó testülete, a VMSZ végrehajtó szerve. Az Elnökség élén az elnök és a három alelnök áll. A VMSZ-nek Szabadkán központi irodája működik, amelynek irányítását, a VMSZ Elnökének javaslatára az Elnökség által kinevezett pártigazgató végzi.
Az Intéző Bizottság a VMSZ Elnökségének döntés-előkészítő, döntéshozó és döntésvégrehajtó szerve helyi önkormányzati és helyi közösségi ügyekben, továbbá a helyi-, a községi-, a városi- és körzeti pártszervezetek működtetésével kapcsolatos kérdésekben.
Az Intéző Bizottság az elnökéből és 4 tagból áll, akiket a Tanács tagjainak sorából a VMSZ Elnökének javaslatára az Elnökség választ, nyílt szavazással, négy éves megbízatási időre.
Politikája szerkesztés
Főbb törekvések szerkesztés
A vajdasági magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósítása. A magyar állampolgárságnak a szülőhely elhagyása nélküli, egyéni kérelemre történő megszerzése. A Vajdasági Magyar Szövetségnek az Európai Néppártba történő felvétele, felkészülés az Európai Parlamentben folytatandó aktív politizálásra.
2004. december 5. szerkesztés
A szülőföldjükön maradó határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése legelőször a Vajdaságban merült fel. A VMSZ egyébként ellenezte az erről szóló népszavazást, mert számított az eredménytelenségére. Ezért bírálja jelenleg is a szavazást kezdeményező MVSZ-t. Természetesen, akkor is, és most is kiáll a kettős állampolgárság mellett. 2005. január 6-án Szabadkán összehívta a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csonka ülésszakát a magyar kormány képviselőinek részvétele nélkül, mivel az utóbbiak ezt nem tették meg.
Viszony a többi vajdasági magyar párthoz szerkesztés
A VMSZ a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével és a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal alkotott ún. Magyar Koalíció köztársasági elnökjelöltje, Pásztor István megközelítőleg 93 000 szavazatot kapott, ami (főleg a korábbi eredményekhez képest) igen jó eredmény. A közös választási sikereknek köszönhetően a három párt félretéve korábbi nézeteltéréseit továbbra is együttműködik, és a Magyar Koalíció közös jelölteket állít majd a 2008 májusában megrendezendő helyhatósági választásokon. Közösen dolgozzák ki a Vajdasági Magyar Területi Autonómia tervezetét.
Választási eredmények szerkesztés
Már az 1996. évi helyi önkormányzati választásokon a párt nagy sikereket ért el. 1997-ben A Vajdasági Magyar Szövetség színeiben, illetve támogatásával a Szövetségi Parlamentbe 3, a Köztársasági Népképviselőházba 4, a Tartományi Képviselőházba 11, a községi képviselő-testületekbe pedig 139 képviselő jutott be a VMSZ színeiben. Kasza József 2001-ben Szerbia miniszterelnök-helyettese lett. 2003. évi szerbiai parlamenti választásokon a VMSZ tagja volt az Együtt a Toleranciáért szövetségnek, mely szerbiai kisebbségi pártokból tevődött össze, de a választás sikertelennek bizonyult számukra. 2004-ben a helyhatósági választásokon is több községben vereséget szenvedett a korábbi VMSZ-es polgármester, más jelöltekkel szemben.
A VMSZ egyedül indult a 2007-es választásokon, a kisebb magyar pártokkal nem fogott össze. A január 21-én tartott választáson sok szavazót veszített, 250 képviselőjelöltje közül végül csupán hármat küldhetett a szerbiai parlamentbe a várt 6-8 helyett. A 120 000-re becsült magyar szavazónak csak mintegy a fele szavazott magyar pártokra, a VMSZ-re pedig csak 52 ezren. A többiek a szerb pártokat választották. A gyenge eredményekért elsősorban Kasza Józsefet hibáztatták a sajtóban. A választások után megalakult új kormánykoalícióból is kimaradt a párt, de a demokratikus és Szerbia európai integrációját képviselő politikai erőket továbbra is támogatta. Ez 2008 és 2012 között elsősorban a Demokrata Pártot (DP) jelentette, amellyel köztársasági, tartományi és több helyütt helyi szinten is kormányzati együttműködést folytatott, annak ellenére, hogy a DP a Magyar Nemzeti Tanácsban is megjelent és több magyarok lakta településen (pl. Szabadka, Zenta) kiszorította a VMSZ-t a helyi hatalomból. 2012-ben némileg visszaesett a párt a választásokon, majd 2014-ben erősödött: ekkor a Szerb Haladó Párt (SZHP) koalíciós partnere lett, államtitkári szinten van jelen a szerbiai kormányban. 2016-ban ismét visszaesett a támogatottsága. Az SZHP is igyekszik helyi szinten kiszorítani a VMSZ-t az önkormányzatokból.
Nemzetgyűlési (Szerbia köztársasági) szerkesztés
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 1997-es | 50 960 | 1,23% | 4 | 1,6% | ellenzék |
| 2000-es | 2 402 387[3] | 64,7%[3] | 6 (176-ból[3]) |
2,4% (70,4%[3]) |
kormánypárt |
| 2003-as | 161 765[4] | 4,22%[4] | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2007-es | 46 990 | 1,57% | 3 | 1,2% | ellenzék |
| 2008-as | 74 874[5] | 1,84%[5] | 4[5] | 1,6%[5] | kormánypárt |
| 2012-es | 68 323 | 1,83% | 5 | 2% | ellenzék |
| 2014-es | 75 294 | 2,17% | 6 | 2,4% | kormánypárt |
| 2016-os | 56 620 | 1,54% | 4 | 1,6% | kormánypárt |
| 2020-as | 71 893 | 2,23% | 9 | 3,6% | kormánypárt |
| 2022-es | 60 313 | 1,63% | 5 | 2% | kormánypárt |
Vajdaság tartományi szerkesztés
A vajdasági parlament elnöke 2008–2012 között Egeresi Sándor volt, 2012-től Pásztor István. A 120 tagú Tartományi Képviselőházban jelenleg 12 VMSZ-es képviselő ül.
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Tartományi parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 54 380 | 8,50% | 11 | 8,5% | kormánypárt |
| 2008-as | 77 390[5] | 7,60%[5] | 9[5] | 7,5%[5] | kormánypárt |
| 2012-es | 62 275 | 6,15% | 7 | 5,8% | kormánypárt |
| 2016-os | 47 034 | 5,03% | 6 | 5% | kormánypárt |
| 2020-as | 75 218 | 9,29% | 12 | 10% | kormánypárt |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ismét Kasza József a VMSZ elnöke – Origo, 2002. december 1.
- ↑ Bomlik a koalíció – hátbaszúrták a VMSZ-t Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kitekintő.hu, 2010. január 27.
- ↑ a b c d A választásokon a VMSZ a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE, szerbül DOS) pártkoalíció részeként vett részt és a koalíció által elnyert 176 mandátumból 6-ot kapott.
- ↑ a b Az Együtt a Toleranciáért pártkoalíció eredménye.
- ↑ a b c d e f g h A Magyar Koalíció eredménye.
