Főmenü megnyitása

Vajdasági magyarok (szerbül Војвођански Мађари / Vojvođanski Mađari) alatt a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzetiségű emberek csoportját értjük. Lélekszámuk jelenleg még megközelíti a 300 000-et, de folyamatosan csökken. Fő szellemi és kulturális központjuk korábban Újvidék volt, az 1990-es évektől kezdve azonban ezt a szerepet egyre inkább Szabadka vette át, habár sok intézmény székhelye továbbra is Újvidék maradt (pl. Magyar Szó).

Vajdasági magyarok
Gombosi népviselet
Gombosi népviselet
Teljes lélekszám
251 136 (2011)[1]
Régiók
A magyarok aránya a vajdasági településeken (2002)A magyarság aránya a Vajdaságban településenként (2002)
Lélekszám régiónként
Régió
Dél-bácskai körzet47 850
Dél-bánsági körzet13 194
Észak-bácskai körzet76 262
Észak-bánsági körzet68 915
Közép-bánsági körzet23 550
Nyugat-bácskai körzet17 576
Szerémségi körzet3789
Nyelvek
magyar, szerb, horvát
Vallások
katolikus, református, zsidó, ateista
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdasági magyarok témájú médiaállományokat.

DemográfiaSzerkesztés

 
Rúzsa Magdolna énekesnő a Vajdaságból származik

Többségük a magyar-szerb határ mentén, Észak-Bácskában és Észak-Bánságban él tömbben, kisebb részük ettől délebbre szórványban. Létszámuk fokozatosan csökken, a leginkább veszélyeztetettek a déli régiók magyarjai, főleg a Szerémségi körzetben.

Abszolút magyar többségű községek Magyarkanizsa (85,14%), Zenta (79,09%), Ada (75,04%), Topolya (57,94%) és Kishegyes (53,91%). Relatív magyar többségű községek Csóka (49,67%), Óbecse (46,34%) és Szabadka (35,65%).

Bácskának az 1910-es népszámlálás idején 704 563 lakosa volt, ebből 43,2% magyar (310 490 fő), 22,5%-a német és csupán 28,1%-a délszláv. A magyarok száma 19101921 között 303 171 főről 260 998 főre csökkent, mára ez a szám 236 206.

A vajdasági magyarok száma a II. világháború után az 1960-as évekig emelkedett. Legtöbb, 442 561 fő az 1960-as népszámláláskor volt. Ettől az időponttól kezdve a magyar népesség száma folyamatosan csökken.

A 2000-es években magyar népesség száma évente mintegy 4000 fővel csökken: évente kb. 3000-rel többen halnak meg, mint amennyien születnek, kb. 500-1000 fő emigrál és 4-500 fő vegyesházasságok során asszimilálódik, főleg a szórványban.[2] Emiatt hamarosan fenntarthatatlanná válik a magyar iskolahálózat a mai formájában.

TörténetükSzerkesztés

 
Néhány nemzetiség lélekszámának alakulása a Vajdaságban
Vajdasági magyarok
 
 
Nem található szabad kép.(?)
  
Magyarok száma az egyes vajdasági községekben (2002)
  
Nemzetiségek aránya az egyes vajdasági településeken (1941 és 2002)

A vajdasági magyarok elődei a Magyar Királyság Bács-Bodrog, Torontál és Szerém vármegyéinek lakosai voltak.

A trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetőleg a későbbi Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek.

A második világháború alatt a rövid magyar uralom után a szerb szabadcsapatok nagyarányú vérengzést vittek végbe közöttük (kb. 40 000 halott), illetve sok vajdasági magyar menekült 1944-45 folyamán Magyarországra.

Az 1990-es évek elején dúló délszláv háborúk is sokukat késztették az anyaországba történő áttelepülésre.

PolitikájukSzerkesztés

A legfőbb politikai pártok a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a Magyar Remény Mozgalom (MRM). A vajdasági magyarok érdekképviseleti szervei a kulturális és területi autonómia kivívásáért küzdenek. A 2009-es szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény kulturális autonómiát adott, 2010-ben a magyarok megválasztották a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely átvette számos magyar kulturális intézmény tulajdonosi jogait.

Vajdasági magyar politikai pártokSzerkesztés

Legnagyobb magyar lakosságú településekSzerkesztés

Név Magyarok száma Összlakosság Arány
1. Szabadka 34 983 99 981 34,99%
2. Zenta 15 860 20 302 78,12%
3. Óbecse 11 725 25 774 45,49%
4. Nagybecskerek 11 605 79 773 14,55%
5. Újvidék 11 538 191 405 6,03%
6. Topolya 9582 16 171 59,25%
7. Magyarkanizsa 8825 10 200 86,52%
8. Ada 8744 10 547 82,91%
9. Temerin 8187 19 216 42,61%
10. Csantavér 6632 7178 92,39%
11. Bácskossuthfalva 4795 5699 84,13%

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia. Ethnicity. Data by municipalities and cities PDF (2012) (szerbül és angolul)
  2. Badis Róbert: Elfogyóban? A vajdasági magyarok demográfiai helyzete a 21. század elején. In: Kommentár, 2012/3. szám.

ForrásokSzerkesztés

  • Mák Ferenc 2008: A délvidéki magyarság válogatott történeti és honismereti bibliográfiája

További információkSzerkesztés