Vajk (település)
Vajk (szlovákul Vajka nad Žitavou) Vajkmártonfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése szerkesztés
Nyitrától 21 km-re délkeletre a Zsitva jobb partján fekszik. Kisvajk majorság tartozott hozzá.
Története szerkesztés
Neve a török eredetű magyar Vajk személynévből (török:bajik = igaz) származik. Lehet, hogy Géza fejedelem fiának birtoka volt.
Első írásos említése 1113-ból, a zoborhegyi apátság birtokainak leírásából származik "Wochoi" alakban. A tatárjárás előtt IV. Béla Woyk földet Jundnak adományozta, de az adománylevél V. István 1272-es oklevele szerint elégett.[1] 1247-ben "Wayku/Woyku" Ivánka fia András ispán[2] és Und comes közti birtokvita tárgya, s az utóbbinak itélik előbbit Gyarakkal kárpótolva.[3] 1287-ben "Voyk" néven szerepel a korabeli forrásokban. A zoborhegyi apátság és Szolgagyőr várának birtoka volt. 1286-ban visszaszállt a királyra, majd a Forgách család két ágáé lett. 1386-ban említik hetivásárját.[4] 1386-ban és 1424-ben vámját is említik. A középkorban vámszedőhely volt.[5]
I. Ferdinánd 1563-ban új adománnyal a gímesi uradalommal a Forgách család tagjainak adta. 1579-ben Forgách Simon II. Rudolftól kapta adományul a gímesi uradalommal.[6] A 17. századig a gímesi uradalom része.
A 16. században a törökök a falu egy részét elpusztították. 1715-ben 11 háztartása adózott. 1787-ben 43 házában 375 lakos élt. A 18. században a Boronkay, Boros és Vass családok birtoka. 1812-ben 317 lakosa volt. 1828-ban 57 házában 396 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak. 1880-ban Simor János érsek 120 forintot adományozott az iskolára.[7]
Vályi András szerint "VAJK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Boros Uraság; határjának földgye, réttye jó, fája van, szőleje termékeny, legelője elég."[8]
Fényes Elek szerint "Vajk, Nyitra m. vegyes magyar-tót falu, a Zsitva mellett, ut. p. Verebélyhez 1 órányira: 405 kath., 6 zsidó lak. F. u. többen."[9]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vajk, zsitvamenti tót község, 563 r. kath. lakossal. Postája és táviró állomása Verebély. A n.-surány-kistapolcsányi vasútnak egyik állomása. Csinos kath. temploma 1763-ban épült és fallal van körülvéve. Kegyura a vallásalap. A községben van Boronkay Lászlónak barokk-modorban épült régi, szép nemesi kuriája, mely mellett szép, nagy park terül el; ugyanitt van uradalma, csinos, mintaszerü gazdasági épületeivel és a Zsitván egy legújabb rendszerű, kitűnően felszerelt malma. Az urilak tágas, boltozott helyiségei előkelő ízléssel vannak berendezve. A község földesura a Boronkayak előtt a Vass-család volt, a XIII. században azonban a szolgagyőri vár birtokai közé tartozott."[10]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége szerkesztés
1910-ben 684, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben Vajkmártonfalva 926 lakosából 910 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szentpétery Imre 1927: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/2. Budapest, 210 No. 700.
- ↑ A Forgách család őse, a Gímesi vár építtetője
- ↑ DLDF 58386; Georgius Fejér 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, 478-479; Bártfai Szabó 1910, 37; Szentpétery 1927, 257-258 No. 854; Haiczl 1932, 6 (Gyarak hibás azonosítása).
- ↑ DL 58652; Bártfai Szabó 1910, 672; Weisz Boglárka 2012: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban. Budapest, 154.
- ↑ Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 137.
- ↑ Királyi Könyvek 3. kötet, 767-768; 4. kötet, 153-154; Keresteš 2010, 75; Tomáš Tandlich 2013: Mestečká na území Bratislavskej, Nitrianskej a Tekovskej stolice – Vybrané sídla s právnym postavením zemepanského mestečka (oppida) v rokoch 1526-1720. Nitra, 85-86.
- ↑ 1886 Simor Album. Esztergom, 237.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Források szerkesztés
- DLDF 59833.