Vajta Miklós

(1911–1981) gépészmérnök

Vajta Miklós (Budapest, 1911. augusztus 28. – Budapest, 1981. december 8.) magyar gépészmérnök, Kossuth-díjas (1954), a műszaki tudományok doktora (1952).

Vajta Miklós
SzületettWagner Miklós[1]
1911. augusztus 28.
Budapest
Elhunyt1981. december 8. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
feltaláló
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1934)
KitüntetéseiKossuth-díj (1954)[1]
SírhelyeMegyeri temető (14. parcella)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajta Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1934-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Műegyetemen, ahol később, 1940-ben doktorrá avatták. Rövid ideig az egyetemen, majd a Fővárosi Elektromos Műveknél dolgozott, ezután a villamos kapcsolókészülékek gyártásával foglalkozott a Szalkay-gyárban. 1948-tól az Állami Villamosipari Rt., majd a Nehézipari Minisztérium Villamosenergiaipari Igazgatóságának munkatársaként részt vett az államosított villamosenergia-rendszer megteremtésében, az országos vezetékhálózat kialakításában. 1957-től a műszaki fejlesztést irányította a VILLENKI, illetve a VEIKI (Villamosenergiaipari Kutató Intézet) vezető munkatársaként. 1972-ben vonult nyugállományba. Számos írása jelent meg, sok újítás és szabadalmazott találmány fűződik a nevéhez.

Szabadalmazott találmányai

szerkesztés
  • 183252 (Szabadalmas: Villamosenergiaipari Kutató Intézet) Berendezés elosztóhálózat gerincvezetékeiről leágazó vezetékek szelektív zárlat és földzárlatvédelmére és leválasztó kapcsoló a berendezéshez
  • 170915 (szabadalmas: Villamosenergiaipari Kutató Intézet) Kapcsolási elrendezés elosztóhálózat leágazó vezetékeinek szelektív zárlatvédelmére
  • 140562 Önműködő villamos túláramkapcsoló
  • 140485 Szepesi Endrével: Villamos motorhajtás különösen erősáramú kapcsolókészülékekhez
  • 140131 Villamos jelzőkészülék
  • 139201 Reguly Zoltánnal: Villamos kapcsoló, különösen kapcsolórelé
  • 136930 Fotoelektromos megvilágításmérő készülék

Társadalmi megbízásai

szerkesztés

A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1949-51-ig főtitkára, 1959-től választmányi, 1968-tól elnökségi tagja volt.

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Kiváló Újító (1950), majd arany fokozat
  • Kiváló Újító
  • Zipernowsky-díj (1950),
  • Akadémiai Díj (1978)
  • Elektrotechnikai Nagydíj (1981).
 
Sírja a Megyeri temetőben (14. parcella)

Főbb művei

szerkesztés
  • A zárlati áram I. (Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1956)
  • Szimmetrikus összetevők (Geszti P. Ottóval és Kovács K. Pállal, Akadémiai Kiadó, Bp., 1957)
  • Nagyfeszültségű szigetelőláncok és szerelvények zárlati ívállóságának vizsgálata (Miklós Vilmossal, Bp., 1969);
  • Megszakítók szintetikus zárlati próbái (Bp., 1970, Miklós Vilmossal).