Valahol Európában (film)
A Valahol Európában 1947-ben forgatott és 1948. január 1-jén[1] bemutatott magyar filmdráma Radványi Géza rendezésében.
Valahol Európában | |
1948-as magyar film | |
Balra Gábor Miklós (Hosszú Péter), középen Somlay Artúr (Simon Péter) az „Akasszuk fel!”-jelenetben | |
Rendező | Radványi Géza |
Producer | Radványi Géza |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | Balázs Béla (szakértő) Radványi Géza Máriássy Félix Fehér Judit Máriássy Judit |
Főszerepben | Somlay Artúr Gábor Miklós Bánki Zsuzsa Bárdy György Horváth Laci Rozsos István Harkányi Endre Rónai András Bicskey Károly Tollas András Kemény László |
Zene | Buday Dénes |
Operatőr | Hegyi Barnabás |
Vágó | Máriássy Félix |
Hangmérnök | Rónay Gyula |
Díszlettervező | Pán József Benda Miklós |
Gyártásvezető | Szirtes László |
Gyártás | |
Gyártó | Radványi produkció MAFIRT |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 100 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | MOKÉP |
Bemutató | 1948. január 1.[1] 1948. november 19. 1949. február 1. 1949. október 3. |
Díj(ak) | Budapesti tizenkettő (2000) |
Korhatár | |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cselekmény
szerkesztésA második világháború utáni időszakban.
Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világból kiábrándulva, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt meg is szeretik. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt, öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek (így nekik) is joguk van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyerekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik gyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják őket. Kuksi meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű tolvajlásokból fakadó büntetések alól, és a várat is az ő birtokukba adja.
A film készítése
szerkesztésA második világháború után mindegyik jelentősebb párt saját filmgyártó céget alapított, hogy ideológiájának leginkább megfelelő filmeket forgasson.[2] A magántőke bevonásával nem sikerült új szellemű, kiugró alkotásokat készíteni, így végül is egy 1947-es kormányrendelet segített átjutni a holtponton, amely 200 ezer forintos segélyt vagy hitelt adott a pártoknak filmforgatásra. A Hunnia Filmgyár Részvénytársaság három vállalkozóval kötött szerződést, közöttük a Magyar Kommunista Párt által alapított Radványi Mafirt produkcióval, amely a Valahol Európában filmdrámát tervezte filmre vinni.[3] Radványi eredetileg magyar–román, később magyar–osztrák koprodukcióban készítette volna el a filmet, de tárgyalásai kudarccal végződtek. Ennek ellenére az 1947. augusztus 25-én forgatni kezdett alkotás elsőként készült el.[2]
A stábban a korszak sok nagy alkotója benne volt, sőt a következő generáció legjelentősebb tagjai is segédkeztek.
A gyermek főszereplőket árvaházakból válogatták ki. Kuksira sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi.
A gyerekek önmagukat adták a filmben: a való életben is igazi csínytevők voltak (almát loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek az egyik templom szenteltvíz-tartójába stb.). A Valahol Európában forgatása után ugyanezekkel a gyerekekkel forgatta Makk Károly is első filmjét, az Úttörők munkacímű Kék nyakkendős csillagok című művet, melyet azonban betiltottak. A film gyerekszereplőinek zöme a Gaudiopolisból került ki. Egybehangzó vélemények szerint a miniállam léte inspirációja is volt az alkotásnak.
A várról a külső felvételek a cseszneki várban készültek.[4]
A film forgalmazására a kommunista pártnak már nem volt pénze, ezért az összes forgalmazási jog Radványit illette, aki filmjével bejárta a világot. Pl. Lengyelországban 1975. április 4-én a TVP1 csatornán mutatták be 10:00-12:40 között 'Gdzieś w Europie' címmel, a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára rendezett háromnapos műsorfolyam részeként.
A film 2000-ben bekerült minden idők legjobb 12 magyar alkotása közé, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai beválogatták a legjobb 53 magyar film közé is.
Stáblista
szerkesztés- rendező: Radványi Géza
- forgatókönyvíró: Balázs Béla ötlete alapján, Balázs Béla, Radványi Géza, Máriássy Félix, Máriássy Judit
- operatőr: Hegyi Barnabás
- vágó: Máriássy Félix
- segédrendezők: Makk Károly, Bacsó Péter, Herskó János, Herskó Anna
- segédoperatőr: Illés György
- pedagógus, valamint a gyermekeket betanította: Gál Ferusz József
- zene: Buday Dénes
- hangmérnök: Rónay Gyula
- díszlettervező: Pán József, Benda Miklós
- gyártásvezető: Szirtes László
- gyártó: Radványi produkció, MAFIRT
Szereplők
szerkesztés- Somlay Artúr (Simon Péter)
- Gábor Miklós (Hosszú Péter)
- Bánki Zsuzsa (Éva)
- Bárdy György (rendőr)
- Horváth Laci (Kuksi)
- Rozsos István
- Harkányi Endre
- Rónai András (Ficsúr)
- Bicskey Károly
- Tollas András
- Kemény László
- Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói
A film eszperantó nyelvű szinkronja
szerkesztés- A filmet a 72. Eszperantó Világkongresszuson mutatták be Varsóban - 1987[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Valahol Európában. Filmadatlap. MaNDA, 2017. [2017. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 28.) „Bemutató / Release Date: 1948-01-01 Budapest, Nemzeti Apolló”
- ↑ a b c admin: A magyar film (1945-1957). Magyar Független Film és Video Szövetség, 2014. június 2. (Hozzáférés: 2018. június 28.)
- ↑ A másik két produkciós iroda a Szőts Filmgyártó és Filmkölcsönző Vállalat (Ének a búzamezőkről), illetve a Nemzeti Parasztpárt Sarló Film elnevezésű vállalata (Mezei próféta) volt. Lásd: MAFSZ 2014[2]
- ↑ Csesznek, lovagvár, vártúrák a szepmagyarorszag.hu-n
- ↑ Bujdosó Iván: Az eszperantó tervezett nyelv PhD értekezés,doktori disszertáció. www.eszperanto.hu 147 o. o. (Hozzáférés: 2021/05/09/) „9.5.2 Videofilmek:...léteznek eszperantóra szinkronizált filmek, hogy a magyarokat említsem: a “Valahol Európában” és a “Mefisztó”.”
További információk
szerkesztés- Valahol Európában a PORT.hu-n (magyarul)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés