Valerij Vasziljovics Lobanovszkij
Valerij Lobanovszkij (ukránul: Вале́рій Васи́льович Лобано́вський, Valerij Vasyl’ovyč Lobanovs’kyj [vɑˈlɛrɪj lobɑˈnɔwsʲkɪj]; oroszul: Вале́рий Васи́льевич Лобано́вский, Valeriy Vasilyevich Lobanovskiy) (Kijev, 1939. január 6. – Zaporizzsja, 2002. május 13.) szovjet-ukrán labdarúgó, edző, a Szovjetunió Kiváló Edzője díj tulajdonosa és az UEFA Érdemrend kitüntetettje.
| Valerij Lobanovszkij | |||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||
| 1985-ben | |||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||
| Teljes név | Valerij Vaszilovics Lobanovszkij | ||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1939. január 6. | ||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Kijev, Szovjetunió | ||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 2002. május 13. (63 évesen) | ||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Zaporizzsja, Ukrajna | ||||||||||||||||||||||
| Halál oka | agyi érkatasztrófa | ||||||||||||||||||||||
| Sírhely | Bajkove temető | ||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | ukrán | ||||||||||||||||||||||
| Magasság | 187 cm | ||||||||||||||||||||||
| Testtömeg | 80 kg | ||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valerij Lobanovszkij témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||
Lobanovszkij pályafutása során irányította a szovjet és az ukrán válogatottat, valamint az akkor fénykorát élő Dinamo Kijevet is. Irányításával a kijevi csapat lett az első szovjet labdarúgó egyesület, amely nemzetközi klubtrófeát nyert, amikor 1975-ben elhódították a Kupagyőztesek Európa-kupája serleget a döntőben a Ferencvárost legyőzve. Lobanovszkij eredményeit mind a mai napig nagy becsben tartják, és úgy emlékeznek rá mint sportágának egyik legnagyobb újítójára[1] tudományos és rendkívül figyelmes, minden részletre figyelő edzésmódszereivel. 2017-ben az UEFA alapítása, azaz 1954 óta eltelt időszak tíz legkiemelkedőbb edzői közé választotta.[2]
Pályafutása szerkesztés
Játékosként szerkesztés
Pályafutását szülővárosának csapatában kezdte, eleinte baloldali középpályást játszva. A Dinamo Kijev csapatánál hét évet töltött, ez idő alatt egy szovjet bajnoki címet és kupagyőzelmet ünnepelhetett. Ezt követően egy-egy évet játszott a Csornomorec Odesza és a Sahtar Donyeck csapataiban,[3] majd 29 évesen befejezte játékos karrierjét. 253 bajnokin 71 gólt lőtt. Kétszer kapott lehetőséget a szovjet válogatottban, az első mérkőzését 1960. szeptember 4-én játszotta Ausztria ellen.[4] Két olimpián is részt vehetett. Híres volt pontos beadásairól és szögletekből rúgott góljairól.[5]
Edzőként szerkesztés
Visszavonulását követően edzőnek állt, egy évvel később az FK Dnyipro vezetőedzőjének nevezték ki. Négy évig ült a Dnyepropetrovszk kispadján, 1971-ben másodosztályú bajnoki címet nyert az együttessel. Ezt követően került nevelőklubjához, a Dinamo Kijevhez, amelyet ezt követően 1990-ig irányított. Lobanovszkij edzőként hírhedt volt szigorúságáról. A kijevi csapattal megtörte a szovjet futballra addig jellemző orosz dominanciát, és az ország, valamint Európa egyik legjobb csapatává formálta a Dinamót. Első kijevi korszaka alatt nyolc szovjet bajnoki címet és hat kupaelsőséget nyert a csapattal. A Lobanovszkij-féle Dinamo Kijev volt az első szovjet csapat, amely egy jegyzett európai kupasorozatot meg tudott nyerni: 1975-ben a Ferencváros elleni győztes döntő után emelhette fel a győztesnek járó serleget, majd 1986-ban, szintén a Dinamóval újra megnyerte az akkor második számú klubsorozatnak számító, és azóta már megszűnt KEK-et.
Lobanovszkij a kijevieknél eltöltött időszak alatt lett a szovjet válogatott szövetségi kapitánya, ezt a pozíciót később még kétszer betölthette, 1975 és 1976, 1982 és 1983, valamint 1986 és 1990 között állt a szovjet nemzeti csapat élén. Legnagyobb sikerét a válogatottal az 1988-as németországi Európa-bajnokságon érte el hozta, amikor egészen a döntőig jutottak, azonban ott a Marco van Basten nevével fémjelzett oranje 2–0-s győzelmet aratott. 1990-ben Lobanovszkij felállt a Dinamó kispadjáról, és az Egyesült Arab Emirátusok, majd Kuvait szövetségi kapitánya lett. 1997-ben tért vissza a Dinamo Kijevhez, amely akkor a bajnokságban sem szerepelt jól, illetve eltiltását töltötte a nemzetközi porondon, így a kupákban nem léphetett pályára. Lobanovszkij sorozatban öt bajnoki címet szerzett a kék-fehérekkel, 1999-ben pedig a Bajnokok Ligája elődöntőjébe jutott az ukrán csapattal, amit azóta sem tudott megismételni egy csapat és edző sem az országból. 2001-ben kinevezték az ukrán válogatott szövetségi kapitányának, de miután nem sikerült kijuttatnia a csapatot a 2002-es világbajnokságra, a szövetség vezetői menesztették. Lobanovszkij 2002. május 7-én szívinfarktust kapott, miután a Dinamó legyőzte a Metalurh Zaporizzsját, majd hat nappal később, az agyműtétje közben fellépő komplikációk következtében hunyt el.[5]
Magánélete szerkesztés
Lobanovszkij Kijevben született Vaszil Mihajlovics Lobanovszkij és Olekszandra Makszimvina Bojcsenko gyermekeként.[6] Apai ágon lengyel felmenőkkel rendelkezett. Felesége Ada Lobanovszkaja volt, egy gyermekük született, Szvetlana, aki később éttermet nyitott Kijevben, amelynek neve U Metra” (azaz: „A Mester”).[7] Lobanoszkij az ukrán író, Olekszandr Bojcsenko unokaöccse volt.
Emlékezete szerkesztés
Halála után elnyerte az Ukrajna Hőse-díjat, ami az ország legmagasabb rangú elismerése. A Dinamo Kijev stadionja az ő nevét viseli. A kijevi történelmi temetőben, a Bajkovban helyezték örök nyugalomra, sírhelye köré lenyűgöző emlékművet emeltek. 2003-ban az AC Milan nyerte az Bajnokok Ligáját. A milánóiak ukrán csatára, Andrij Sevcsenko a döntő után repülőgéppel Kijevbe utazott, hogy volt edzőjének ajánlja aranyérmét.[8] 2005-ben Valerij Lobanovszkij emlékversenyt alapítottak.
Statisztika szerkesztés
Klub szerkesztés
| Klub | Szezon | Bajnokság | Kupa | Összesen | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Pályára lépés | Gólok | Pályára lépés | Gólok | Pályára lépés | Gólok | ||
| Dinamo Kijev | 1959 | 10 | 4 | - | - | 10 | 4 |
| 1960 | 29 | 12 | 1 | 0 | 30 | 12 | |
| 1961 | 28 | 10 | 1 | 0 | 29 | 10 | |
| 1962 | 30 | 8 | 1 | 0 | 31 | 8 | |
| 1963 | 38 | 8 | - | - | 38 | 8 | |
| 1964 | 9 | 0 | - | - | 9 | 0 | |
| Összesen | 144 | 42 | 3 | 0 | 147 | 42 | |
| Csornomorec Odesza | 1965 | 28 | 10 | - | - | 28 | 10 |
| 1966 | 31 | 5 | 4 | 5 | 35 | 10 | |
| Összesen | 59 | 15 | 4 | 5 | 63 | 20 | |
| Sahtar Donyeck | 1967 | 32 | 9 | 2 | 1 | 34 | 10 |
| 1968 | 18 | 5 | 1 | 1 | 19 | 6 | |
| Összesen | 50 | 14 | 3 | 2 | 53 | 16 | |
| Karrier összesen | 253 | 71 | 10 | 7 | 263 | 78 | |
Edzői pályafutásának statisztikái szerkesztés
| Csapat | Szerződés kezdete | Szerződés vége | Eredményesség | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| M | GY | D | V | Győzelmi % | |||
| FK Dnyipro | 1968 | 1973 | 229 | 118 | 63 | 48 | 51.53 |
| Dinamo Kijev | 1974 | 1990 | 532 | 268 | 168 | 96 | 50.38 |
| Szovjetunió | 1975 | 1976 | 19 | 11 | 4 | 4 | 57.89 |
| Szovjetunió | 1982 | 1983 | 10 | 6 | 3 | 1 | 60 |
| Szovjetunió | 1986 | 1990 | 48 | 25 | 12 | 11 | 52.08 |
| Egyesült Arab Emírségek | 1990 | 1993 | 37 | 18 | 10 | 9 | 48.65 |
| Kuvait | 1994 | 1996 | 15 | 6 | 4 | 5 | 40 |
| Dinamo Kijev | 1997 | 2002 | 138 | 110 | 20 | 8 | 79.71 |
| Ukrajna | 2000 | 2001 | 18 | 6 | 7 | 5 | 33.33 |
Sikerei, díjai szerkesztés
Játékosként szerkesztés
- Dinamo Kijev
- Szovjet bajnok (1): 1961
- Szovjet kupagyőztes (1): 1964
Edzőként szerkesztés
- Dnyipro
- Szovjet másodosztályú bajnok (1): 1971
- Dinamo Kijev
- Kupagyőztesek Európa-kupája (2): 1975, 1986
- UEFA-szuperkupa (1): 1975
- Szovjet bajnok / Ukrán bajnok (12): 1974, 1975, 1977, 1980, 1981, 1985, 1986/ 1997, 1998, 1999, 2000, 2001
- Szovjet kupagyőztes / Ukrán kupagyőztes (9): 1974, 1978, 1982, 1985, 1987, 1990,/ 1998, 1999, 2000
- Szovjet Szuperkupa-győztes (3): 1980, 1985, 1986
- Független Államok Közösségének Kupája (2): 1997, 1998
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Greatest Managers, No. 8: Lobanovsky
- ↑ The 10 best coaches of all time
- ↑ Лобановский жил футболом и футбол жил в нем! («Футбол в лицах», грудень 2005)
- ↑ 'Тренеры «Динамо» (Киев) — Лобановский Валерий Васильевич (Історичний сайт про «Динамо»). [2005. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 3.)
- ↑ a b Korszakos edzőegyéniségek, akik megreformálták a labdarúgást II., Nemzeti Sport (2009. február 23.)
- ↑ Events by themes: 70th anniversary from the day of birth of Valeriy Lobanovskiy, UNIAN photoservice (6 January 2009)
- ↑ «Футбольний прес-клуб»: напередодні старту – Official website of the Football Federation of Ukraine, Accessed 11 ??? 2008
- ↑ Events by themes: Persons. Valery Lobanovsky, UNIAN photoservice (9 January 2009)
További információk szerkesztés
- Lobanovszkij öröksége tovább él Ukrajnában Archiválva 2021. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (Chicago Tribune article)
- Statisztikái a Soviet Union at rusteam.ru oldalon Archiválva 2020. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
