Főmenü megnyitása

A varacskosdisznó (Phacochoerus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Varacskosdisznó
Evolúciós időszak: Pliocén - jelen
Sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus)
Sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Család: Disznófélék (Suidae)
Alcsalád: Suinae/?Phacochoerinae
Nemzetség: Phacochoerini
Gray, 1868
Nem: Phacochoerus
F. Cuvier, 1826
Szinonimák
  • Aper Pallas, 1766
  • Dinochoerus Gloger, 1841
  • Eureodon G. Fischer von Waldheim, 1817
  • Macrocephalus Frisch, 1775
  • Macrocephalus Palmer, 1904
  • Phacellochaerus Hemprich & Ehrenberg, 1832
  • Phacellochoerus Hemprich & Ehrenberg, 1832
  • Phacochaeres Gray, 1821
  • Phacocherus Fleming, 1822
  • Phacochoerus G. Cuvier, 1816
  • Phascochaeres Cretzschmar, 1828
  • Phascochaerus Desmarest, 1822
  • Phascochoeres Ranzani, 1821
  • Phascochoerus Ranzani, 1821
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Varacskosdisznó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Varacskosdisznó témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásukSzerkesztés

 
Szavannai varacskosdisznó (Phacochoerus africanus)

A varacskosdisznók előfordulási területe kizárólag Afrika. A nagyobb elterjedési területtel rendelkező szavannai varacskosdisznó a száraz Száhil övezettől kezdve Afrika legnagyobb részén keresztül – kivéve a nyugati esőerdőket – egészen a Dél-afrikai Köztársaság keleti részéig sokfelé megtalálható. A rokon sivatagi varacskosdisznó elterjedése manapság e kontinens keleti részére, azaz Etiópia, Szomália és Kenya területeire szorult vissza; ennek a fajnak a dél-afrikai állományát kiirtották.

MegjelenésükSzerkesztés

A szavannai faj valamivel nagyobb, mint a sivatagi rokona; hiszen a testhossza 90-150 centiméter, marmagassága 63,5-85 centiméter és testtömege 50-150 kilogramm; míg a rokon testhossza 100-145 centiméter, marmagassága 50-75 centiméter és testtömege 45-130 kilogramm. Mind a két faj esetében a kanok nagyobbak a kocáknál. Mindkét állat szürkésbarna színű; a fejüktől a hát közepéig sötétebb, hosszú szőrszálakkal. Főleg a kanok pofáin nagy varacskok vannak, a szájukból pedig hatalmas agyarak nőnek ki. A kocáknál is megvannak ezek a névadó jellemzők, de kisebb méretekben. E fajokra a hosszú, vékony lábak is jellemzőek; ezek segítségével igen jól szaladnak. Meneküléskor a bojtos farkaikat felemelik.

ÉletmódjukSzerkesztés

A kondákat több koca és azok malacai alkotják; a kanok magányosak. A koca üregben hozza világra a malacait; a felnőtt állatok is üregekbe menekülnek veszély esetén. Táplálékuk fűfélék, lágy szárú növények, gumók, gyökerek, alkalmanként dögök is. Ezek az állatok számos ragadozónak szolgálnak táplálékul.

SzaporodásukSzerkesztés

Körülbelül mindkét varacskosdisznófajnál az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. A vemhesség 171-175 napig tart, ennek végén 3-4 malac jön a világra.

RendszerezésükSzerkesztés

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

ForrásokSzerkesztés