Főmenü megnyitása

Varasdfürdő (másképpen Varasdteplic, horvátul Varaždinske Toplice, latinul Aqua Iasae, németül Warasdin-Töplitz) kisváros és község (járás) Horvátországban, Varasd megyében.

Varasdfürdő (Varaždinske Toplice)
Varazdinske Toplice2010.JPG
Varasdfürdő zászlaja
Varasdfürdő zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
Jogállás város
Polgármester Dragutin Kranjčec
Irányítószám 42223
Körzethívószám (+385) 042
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség6973 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varasdfürdő (Horvátország)
Varasdfürdő
Varasdfürdő
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 12′ 29″, k. h. 16° 25′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 29″, k. h. 16° 25′ 17″
Varasdfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Varasdfürdő témájú médiaállományokat.

A község (járás) településeiSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

Varasdtól 12 km-re délkeletre, a Zagorje északkeleti völgyében, a Bednja patak jobb partján fekszik. Festőien szép környéke, védett fekvése, enyhe, egészséges éghajlata ideális gyógyüdülőhellyé teszi. Megközelítése egyszerű, hiszen itt halad át az A4-es autópálya és a Budapest–Zágráb–Rijeka vasútvonal is.

TörténeteSzerkesztés

Varasdfürdő Horvátország legősibb fürdőhelye. 1800 méterről feltörő 57 fokos kénes vizét már a rómaiak is ismerték és használták, ekkor neve "Aqua Iasae" volt. A tűzvész pusztította települést a 4. században Nagy Konstantin császár építtette újjá. Területéről, de különösen a város központjából számos római emlék került elő. Az ásatások feltárták a négy évszázadon keresztül működő római fürdő maradványait.

A települést a középkorban III. Béla király 1181. augusztus 20-án kelt oklevelében "Toplissa" néven említik először, amikor a zágrábi káptalan birtoka volt. Gyógyvizének hatása ekkor is ismert volt, mint arról 1420-ban említés is történik. Toplice ebben az időben vásáros hely. Plébániatemploma a 14. században épült, melynek védelmére a káptalan 1376-ban várat és védőfalakat építtetett. A török támadások hatására a 16. században a falakat tornyokkal és vizesárkokkal erősítették meg. Az árokba, melyen felvonóhíd ívelt át a gyógyforrás meleg vízét vezették. A 17. század elején a fürdő egy fából készített épületben volt.

A török veszély elmúltával a település is újra felvirágzott. Várát ekkor építették át barokk kastéllyá, mely ettől kezdve tekintélyes vendégeket fogadott. A modern gyógyászat Varasdfürdőn a híres fürdőorvos a luxemburgi származású La Langue János ide érkezése után fejlődött ki, aki a fürdőben állandó orvosi felügyeletet vezetett be. Hatására a 18. század végére már pezsgő fürdőélet alakult ki. A fürdőt 1820-ban a kor követelményinek megfelelően átépítették és megújították.

1910-ben a településnek 1739, túlnyomóan horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott. A második világháborúban a fürdő is súlyos károkat szenvedett, de 1945 után újjáépítették. A város és a fürdő további fejlődésének lehetősége különösen a független horvát állam megalakulásával nőtt meg, melyhez hozzájárult a turizmus növekedése is. A városvezetés az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett a fürdőépületek megújítására és az infrastruktúra kiépítésére. A múzeummal együttműködve nagy hangsúlyt fektettek a város patinás épületeinek megóvására, a régi városkép megőrzésére. 2001-ben a városnak 1877, a községnek 6973 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

 
A gyógyforrás római fürdő maradványaival
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a város egyik legrégibb épülete. Tornya már a 14. század óta uralja a városképet. Az egykor gótikus stílusban épített templomot a 18. században barokk stílusban építették át. A gótikus templomból mára csak a díszes és elegáns támpillérek maradtak meg. Orgonáját 1765-ben Antonius Römer grazi műhelyében készítették, 1993-ban Wolfgang J. Braun német restaurátor újította fel. Az orgonának köszönhetően a templom a Varasdi Barokk Esték rendezvényeinek egyik helyszíne. 1880-ban a templom a zágrábi székesegyház két márvány oltárát kapta meg, melyek Francesco Robbának, a barokk szobrászművészet egyik legismertebb mesterének alkotásai.
  • Varasdfürdő kastélyának elődje, Varasdfürdő vára a 14. században épült, a 16. században a török ellen saroktornyokkal és a vizesárokkal erősítették meg. A török veszély elmúltával 1695-ben a várat barokk kastéllyá építették át és rövidesen fürdőszálló szerepét töltötte be. A védőfalakat a 18. században bontották le. A 19. században homlokzatát neogótikus stílusban építették át. Udvarán lapidárium található, ahol az ásatásokból származó római kőemlékeket mutatják be. A kastély épületében kapott helyet az 1937-ben Josip Čabrian orvos és polihisztor által alapított városi múzeum számos, főként a 2–4. századból származó római tárgyi emlékkel.
  • Aqua Iasae római település maradványai a meleg vizű forrás közelében találhatók. A római település központja a fürdő dombjának legfelső teraszán, a mai romkert területén feküdt, a lakónegyedek pedig lejjebb a domb lába felé húzódtak, ahol kézműves műhelyek és boltok is voltak. Az 1953-tól tartó régészeti feltárásoknak köszönhetően, melyeket a Zágrábi Régészeti Múzeum ókorral foglalkozó osztálya folytatott ma már az 1-4. századi teljes római épületegyüttes maradványai láthatók. A fürdőnegyedből előkerültek a fürdőépületek, a medencék, a római bazilika, a fórum, a tornáccal körülvett termálforrás maradványai köztük a kapitóliumi triász, Jupiter, Juno és Minerva szobrai. Minerva istennő szobrát talapzatával együtt 1967-ben találták meg egykori templomának bejáratánál.
  • A Szentlélek-kápolna 1774-ben épült barokk stílusban az 1242-ben a tatárok által elpusztított plébániatemplom helyén. A kápolna köré a 19. századig temetkeztek.
  • Mivel a fürdő területét a vendégek részére tartották fenn a lakosságnak lejjebb 1844-ben egy népfürdőt építettek. Itt azon a helyen ahol most a Tonimir motel áll egy népszerű vendéglő is üzemelt.
  • A városban egy 1801-ben fából épített népi lakóház áll, melyben néprajzi gyűjtemény látható.
  • Szent Anna szobra karján a gyermek Máriával a 15. században készült, ma a 19. század elején épített Szent Anna kápolnában áll.
  • A város legrégibb lakóépülete az 1526-ban épített Kirinić-ház, egy késő gótikus lakóház, északi oldalán földszintes, a déli oldalon emeletes épület.
  • Szent Fábián és Sebestyén fogadalmi oszlopa 1772-ben, a pestisjárvány idején készült.
  • Az iskola régi épületét 1765-ben emelték, ma a helyi kulturális és művészeti egyesület működik benne.
  • A Lovrina-fürdő épülete 1871-ben épült a lovas kocsikkal érkező fürdővendégek számára. A 20. század elején gyógyszállóvá építették át. Jellegzetesen szép belső udvara van.
  • A Konstantin-ház a fürdő legrégebben épített része, 1779-ben építették. 1954-ig tornyocskájában jelzőharang működött.

TestvérvárosokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Varasdfürdő témájú médiaállományokat.