Varga Domokos (író)

(1922–2002) magyar író, újságíró

Varga Domokos (családnév: Vargha) (Kunszentmiklós, 1922. október 8.Budapest, 2002. május 12.) József Attila- (1973) és Kossuth-díjas magyar író, újságíró. Varga Tamás matematikatanár és Vargha Balázs irodalomtörténész testvére.

Varga Domokos
Élete
Született1922. október 8.
Kunszentmiklós
Elhunyt2002. május 12. (79 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiVargha Tamás
Magay Mária
HázastársaStolte Magdolna (1948-2002 között)
GyermekeiVargha András (1949)
Vargha Péter (1951)
Varga Domokos György (1952)
Vargha Gergely (1953)
Vargha Anna (1955)
Vargha Magdolna (1956)
Vargha Júlia (1969)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, elbeszélés, szociográfia, ismeretterjesztő irodalom
Első műveOrmai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere (1951)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1973)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
Kossuth-díj (2002)
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Domokos témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

 
Emléktáblája Kunszentmiklóson

Varga Domokos 1922. október 8-án született Kunszentmiklóson Vargha Tamás és Magay Mária gyermekeként.

A József Nádor Műegyetem Erdőmérnöki Karán szerzett diplomát 1944-ben.

1945–1946-ban Debrecenben kataszteri mérnök, 1946-tól a debreceni Néplap munkatársa volt. 1947-től a Cserkészfiúk, a Március Tizenötödike szerkesztőjeként, 1948–1949 között a Szabad Népnél, később, 1954–1956 között az Irodalmi Újságnál dolgozott. 1949–1952 között a Magyar Rádió munkatársa, utána 2 évig szabadfoglalkozású író.

1950-ben kizárták a pártból, mivel felesége féltestvére volt a Rajk-per egyik vádlottjának. Az 1953. júniusi politikai fordulat után Nagy Imre reformtörekvéseinek támogatója. A forradalom alatt rádióműsorokat készített. 1956. november 12-én "Forradalmi Ifjúság" aláírással szovjetellenes röplapot készített. 1956. november 14-én a Nagy-budapesti Központi Munkástanács ülésén felolvasta Bibó István kibontakozási tervezetét, melyet Tóbiás Áronnal a Magyar Írók Szövetsége titkárainak jóváhagyásával vittek magukkal az ülésre.

1957. január 20-án letartóztatták. 1957. október 9-én a Legfelsőbb Bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte. 1958-ban szabadult. 1958-1968 között erdőmérnökként dolgozott, majd az Élet és Irodalom munkatársa lett. 1970-től szabadfoglalkozású író. 1992-től a Lyukasóra szerkesztője lett.

2002. május 12-én hunyt el Budapesten.

Magánélete szerkesztés

1948-ban feleségül vette Stolte Magdolnát. Hét gyermekük született.

Művei szerkesztés

Képes Történelem sorozat szerkesztés

Magyar történelem szerkesztés

  • Magyarország virágzása és romlása (Magyarország a XIV–XV. században, 1970)
  • Vér és arany. Magyarország 1849-1918 között[1] (az abszolutizmus és dualizmus kora, 1982)

Egyetemes történelem szerkesztés

  • Ős napkelet. Az írott történelem kezdetei; Móra, Bp., 1973 (Mezopotámia és Egyiptom, az ókori India és Kína)
  • Varga Domokos–Vekerdi László: Európa születése. Európa a IV-XIII. században; Móra, Bp., 1977 (a feudalizmus kialakulása)

Történelmi ismeretterjesztő könyvek szerkesztés

  • Varga Domokos–Vekerdi László: A világ kereke. Az ember útja az őskortól az újkorig; Móra, Bp., 1985
  • A mogyeriektől Mohácsig. A magyarság története 1526-ig (1992)
  • Emlékezzünk eleinkről. A magyarság rövid története (1996)
  • Lászlóffy Csaba–Varga Domokos: A magyarság rövid története. A kezdetektől 1526-ig; Tinivár, Kolozsvár, 1997
  • Lászlóffy Csaba–Varga Domokos: A magyarság rövid története. A reformkortól az első világháború végéig. Négy évtized 1918 után; Gloria, Kolozsvár, 2001

Bölcs Bagoly sorozat szerkesztés

  • Népek kenyere (1970)
  • Erdei esztendő[2] (1973)
  • Népek kenyere; 2. jav. kiad.; Móra, Bp., 1978

További művek szerkesztés

  • Ormai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere; Népszava, Bp., 1951 (A munka hősei)
  • Pruzsinszky József sztahanovista esztergályos; Népszava, Bp., 1951 (A munka hősei)
  • Kiszlinger József sztahanovista esztergályos élete és munkamódszere; Népszava, Bp., 1951 (A munka hősei)
  • Megújhodó magyar tájak. Természetátalakító munkák Magyarországon; Népszava, Bp., 1952 (Ötéves tervünk nagy művei)
  • Mezőgazdaságunk gépesítése az ötéves tervben; Népszava, Bp., 1952 (Ötéves tervünk nagy művei)
  • Édes hazánk (1954)
  • Ipiapacs; Magvető, Bp., 1964
  • Kutyafülűek (1966)
  • Herman Ottó; Móra, Bp., 1967 (Nagy emberek élete)
  • Erdőkerülőben; Szépirodalmi, Bp., 1970 (Magyarország felfedezése)
  • Kamaszkrónika. Vallomások és tűnődések; Kossuth, Bp., 1971
  • Fiúkfalva. Regény; Móra, Bp., 1972 (Sirály könyvek)
  • Kölyökkóstolgató; Zrínyi Ny., Bp., 1974 (Kozmosz könyvek)
  • Herman Ottó. A kalandos és küzdelmes sorsú nagy magyar tudós élete; 2., átdolg. kiad.; Móra, Bp., 1976
  • Vizek könyve; Szépirodalmi, Bp., 1976 (Magyarország felfedezése)
  • Jó játék a víz, a levegő (1976)
  • Tisztelt családom, -od, -ja[3] (1979)
  • Jó játék a fény, az árnyék (1979)
  • Aranyhomok; Móra, Bp., 1980 (Ezerszínű Magyarország)
  • Finn testvéreink (1982)
  • Bábel tornya (1983)
  • Ég és Föld (1985)
  • Budapest 315 színes képpel; szöveg Varga Domokos; fotó Benkő Imre et al.; Corvina, Bp., 1985
  • Rejtelmes világ (Kérdések könyve 2., 1990)
  • Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós; Magyar Írókamara, Bp., 1994 (Lyukasóra-könyvek)
  • Ritkaszép magyar népmesék (1998)
  • Nem születtünk szülőnek. Tapasztalatok, tanulságok, töprengések; Hét Krajcár, Bp., 1999
  • Édesanyám sok szép szava. Kis magyar századelő; Hét Krajcár, Bp., 1999[4]
  • A tölgyfa tetején. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Bp., 2000 (Örökségünk)
  • Íróiskola. Tollforgatás mesterfokon; Magyar Írók Egyesülete–Hét Krajcár, Bp., 2001 (Lyukasóra-könyvek)
  • Víg játék – végjáték; Hét Krajcár, Bp., 2002 (Varga Domokos válogatott művei)
  • A Szampó népe; szerk. Pap Éva; Valo-Art BT, Bp., 2002
  • Késsél soká, örök tél! Varga Domokos költeményei; Hét Krajcár, Bp., 2018 (Varga Domokos válogatott művei)

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés