Vargha Damján György

Vargha Damján György Péter (Mosonszentmiklós, 1873. április 6. – Hegyeshalom, 1956. április 6.) ciszterci szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1919–1949 között, majd 1989-től).

Vargha Damján György
Vargha Damján György 1951
Életrajzi adatok
Születési név	Vargha Damján György
Született	1873. április 6. Mosonszentmiklós
Elhunyt	1956. április 6. (83 évesen) Hegyeshalom
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felavatás	1899
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha Damján György témájú médiaállományokat.

Vargha Damján (1873–1956) cisztercita szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a pécsi tudományegyetem rektora, az MTA levelező tagja portréja a Janus Pannonius Tudományegyetem díszkapuján. Trischler Ferenc szobrászművész alkotása

Vargha Damján (1873–1956) cisztercita szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem rektora, az MTA levelező tagja portréja a Janus Pannonius Tudományegyetem díszkapuján. (a háttérben Pekár Mihály portréja) Trischler Ferenc szobrászművész alkotása

Élete

Iskoláit Mosonszentmiklóson, Magyaróváron, Kecskeméten és Egerben végezte, majd a budapesti bölcsészkaron szerzett diplomát. 1892. augusztus 29-én belépett a ciszterci rendbe. Budapesten teológiát tanult, 1899. július 2-án pappá szentelték. Tanított Baján, Egerben és Székesfehérváron.

1907-től a Szent István Akadémia tagja. 1912-től a budai Szent Imre Gimnáziumban tanított. 1919-től az MTA levelező tagja. 1925-ben a pécsi Erzsébet Egyetem bölcsészkarán a magyar irodalomtörténet egyetemi tanára lett. Jelentős részt vállal a pécsi Maurinum (később: Szent Mór Kollégium) megalapításában, majd a kollégium igazgatója lett. 1931-1932-ben a pécsi bölcsészkar dékáni tisztségét töltötte be. 1940-ben, a bölcsészkar Kolozsvárra költöztetésekor a jogi karra osztották be teljes jogú professzorként. 1941-1942 között a pécsi egyetem rektora volt.

1943-ban nyugállományba vonult, de a Maurinum igazgatójaként tovább tevékenykedett. Igazgatói munkaköréből 1947-ben mentették fel. 1949-ben hamis vádak alapján kizárták az MTA-ból, 1989-ben azonban visszaállították tagságát.

Az 1903-ban megjelentetett iskolai helyesírás-szabályzata volt az első lépés az egységes magyar helyesírás kötelezővé tétele felé az oktatásban és az egész magyar írásbeliségben egyaránt.

Nevét a rendszerváltás óta pécsi utca viseli, a korábbi Kilián György utca.

Művei

• Kódexeink Mária-siralmai. (1899)
• Imádságos könyvek (több nyelvre fordítják)
• Seuse Henrik Amand a magyar kódexirodalomban. (1912)
• A magyar kódexek forrásai. (1924)
• Szent Ferenc és fiai a magyar kódexirodalomban. (1927)
• Szent Imre-problémák. (1930)
• A rodostói fejedelem
• Szent István a magyar kódexirodalomban
• Lourdesi emlékek. Budapest, 1906. (Népiratkák 233. Szent István Társulat. Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz.).
• II. Rákóczi Ferenc vallásos buzgalma. Népiratkák 299. Szent István Társulat 1915.

Források

• Dr. KUKOR Imre: "Vargha Damján ciszterci, pécsi egyetemi tanár"; Új Ember Katolikus Hetilap; 2002-03-31
• Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
• RAJCZI Péter: "Vargha Damján és a Maurinum"; 1999. ősz 66-72. o.
• Magyar katolikus lexikon
• Vargha Damján György. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)