Vargha László (kémikus)

Vargha László (Berhida, 1903. január 25. – Budapest, 1971. július 1.) Kossuth-díjas kémikus, gyógyszerkémiai kutató, az MTA rendes tagja (1964).

Vargha László
Arcképe SZTE EK gyűjteményéből
Született	1903. január 25. Berhida
Elhunyt	1971. július 1. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kémikus
Iskolái	Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (–1920) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1921–1926)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1956)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/1-1-39)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kutatási területe

A szénhidrátok kémiája; Furan-vegyületek, gyógyszerkémia.

Életpályája

Középfokú tanulmányokat a Pápai Református Gimnáziumban folytatott, 1920-ban érettségizett kitűnő eredménnyel. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen (1921–1926) folytatott, 1926-ban kapott vegyész diplomát és megvédte egyetemi doktorátusát polifenoloknál tapasztalt acil-vándorlás témakörből. 1927–1930 között a berlini Collegium Hungaricumban volt tanulmányúton, az 1930–1931-es tanévben a Charlottenburgi Technische Hochschule Szerves Kémiai Intézetében asszisztensként működött.

Itthoni pályakezdő éveit nehezítette a státushiány, két évet a szegedi egyetem Orvosvegytani Intézetben (1931–1932) töltött Szent-Györgyi Albert mellett a C-vitamin kutatással, majd a Tihanyi Biológiai Kutató Intézetben lett ösztöndíjas, ott a cukorkémia területén végzett kutatásokat Müller Sándorral. 1933-tól a szegedi Szerves Kémiai Intézetben oktatott és kutatott. 1935-ben egyetemi magántanárrá habilitálták a Szénhidrátok kémiája tárgykörből, ugyanebben az évben beválasztották az MTA levelező tagjai sorába. 1936-ban a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár vezetősége megbízta egy gyári kutatólaboratórium felállításával, berendezésével, nagy megelégedésre ezt a feladatot is végrehajtotta, bevették az igazgatói tanácsba, marasztalták, de az egyetemi kutatói és oktatói munka jobban vonzotta, így számos szegedi tanártársával együtt a második bécsi döntés után 1940. október 19-én távozott a kolozsvári egyetem Kémiai Intézetébe, 1950-ig példamutató tanári és kutató munkát végzett ott, magyar állampolgársága miatt nem maradhatott tovább.

1950. után Budapesten a Gyógyszerkutató Intézetben osztályvezetői, majd igazgatói (1956. után) beosztásban dolgozott haláláig, gyógyszerkémiával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a cukorkémiai kutatások és a rákellenes gyógyhatású készítmények fejlesztése terén. Anyagi szempontból egy, a központi idegrendszerre ható anyag kutatása terén ért el közvetlenül kézzelfogható sikert, trimetoxibenzoil-morfolid nevű készítménye nyugtatóhatású gyógyszerként Trioxazin név alatt került forgalomba az 1950-es évek végén.

Tudományos közleményeit nemzetközileg is elismert szakfolyóiratokban adta közre. 1956-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát. 1964-ben beválasztották az MTA rendes tagjai közé. A tudományos közéletből is kivette részét tudományos tisztségek betöltése, szakmai társaságokban való közreműködés révén.

Tudományos közleményeiből

• Über die "Antiglyoxalase" des Pankreasgewebes. In: Biochem. Z. 1932.
• Über das Co—Ferment der Milchsaureoxydation. (Banga Ilonával, Szent-Györgyi Alberttel) In: Hoppe-Seylers Z. f. Physiol. Chem. 1932.
• Monoacetone Hexuronic Acid. In: Nature 1932.
• Triphenylmethyl Derivative of Vitamin C. In: Nature 1933.
• Zur Kenntnis der Acylwanderung in der Zuckergruppe. In: Ber. 1934.
• Über die Konstitution des Monobenzal-D-sorbits. Eine Synthese der L-Xylose. In: Ber. 1935.
• Über die Konstitution des Monobenzal-D-sorbits. II. p-Toluolsulfonyl und Anhydro-Derivate des D-Sorbits. In: Ber. 1935.
• Sztereospecifikus átalakulások a furil-ketoximok csoportjában. (Ocskay Györggyel). Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. pp. 355–374. : ill. (Klny. A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának Közleményeiből)
• Vizsgálatok a cukoralkoholok köréből. In: Magyar Kémiai Folyóirat, 1934.
• Stereospecific conversions in the furyl-2-ketoxime series. (Ocskay Györggyel) Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. pp. 143–164. : ill. (Klny.: Acta Chimica Academiae Scientiarum Hungaricae)
• Methadone analogues containing the xanthene skeleton 2. : preparation of isomerie 9-N-morpholino-propyl-9-propionylxanthenes. (Kasztreiner Endrével) Budapest : Akadémiai Kiadó, 1963. pp. 137–143. (Klny.: Acta Chimica Academiae Scientiarum Hungaricae).
• Scientific publications from the Research Institute for Pharmaceutical Chemistry 1950-1967 / [red. L. Vargha] ; [Gyógyszerkutató Intézet] Budapest : Medicina, 1969. 71 p.

Tudományos tisztségei (válogatás)

• MTA Szerves Kémiai Bizottsági tag (1951-);
• Carbohydrate Research (Amsterdam) szerkesztőségi tag (1965-).

Társasági tagság (válogatás)

• Magyar Kémikusok Egyesülete, Szerves Kémiai Szakosztály elnöke (1962-);
• Deutsche Chemische Gesellschaft (1932–45);
• Royal Chemical Society, (London) (1947-).

Díjak, elismerések (válogatás)

• Kossuth-díj (1956);
• Szocialista munkaért érdemérem (1960);
• Munka érdemrend (1963);
• Kiváló feltaláló jelvény arany fokozat (1965).

Források

• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged : Márta Ferenc rektor, 1971. Vargha László szócikkét lásd 229. p.
• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Vargha László szócikkét lásd 453. p. ISBN 963-482-037-9
• Medzihradszky Kálmán: Vargha László (1903-1971)

További információk

• Kuszmann János: Vargha László, 1903-1971 : elhangzott: 2003. január 21. [Vargha László születésének centenáriuma alkalmából]. Budapest : MTA, 2006. 21 p. : ill. (Sorozat: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett, ISSN 1419-8843) ISBN 978-963-508-538-5
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Varga Jenő: Vargha László (1903-1971)