Varsói Szerződés

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára. 1991-ben bomlott föl ebben az évben a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) is megszűnt.

Varsói Szerződés
Warsaw Pact Logo.svg
Tagállamok 1990-ben (sötétzöld) Korábbi tagállam (világoszöld)
Tagállamok 1990-ben (sötétzöld)
Korábbi tagállam (világoszöld)

Alapítva 1955. május 14.
Megszűnt 1991. július 1.
Típus katonai szövetség
Székhely Szovjetunió Moszkva, Szovjetunió
Tagság  Albánia
(1968-ban kilépett)
Bulgária 1971 Bulgária
Csehszlovákia Csehszlovákia
Lengyelország Lengyelország
Magyar 1949-1956 Magyarország Magyarország
NDK NDK
Román 1965–1989 Románia
Szovjetunió Szovjetunió
Főparancsnok I. Sz. Konyev
(1955–1960)
A. A. Grecsko
(1960–1967)
I. I. Jakubovszkij
(1967–1976)
V. G. Kulikov
(1976–1989)
P. G. Ljusev
(1989–1991)
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói Szerződés témájú médiaállományokat.

ElőzményeiSzerkesztés

A Varsói Szerződés megalakítása az NSZK újrafelfegyverzése és a Nyugat-európai Unió megalakulása ellenlépéseként jött létre. A Szovjetunió csapatainak a partnerország területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni a NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. A Szovjetunió felmondta az Egyesült Királysággal és Franciaországgal a háború idején kötött segítségnyújtási szerződését, és 1955. május 14-én megalakította a Varsói Szerződést.

Egykori tagjaiSzerkesztés

 
Vasfüggöny
  A Varsói Szerződés tagállamai
  A NATO tagállamai
  Katonailag semleges országok

A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között.

IntézményeiSzerkesztés

Politikai Tanácskozó Testület (PTT)Szerkesztés

A szervezet legfőbb politikai szerve, amely formálisan valamennyi politikai, gazdasági és kulturális szervet felügyelt.

Egyesített TitkárságSzerkesztés

1976-ban állították fel, és a tagállamok képviselőiből állt. Minden kérdésben együttműködött a PTT-vel és a KGST-vel, különböző bizottságokat egyesített.

Külügyminiszterek BizottságaSzerkesztés

1976-ban állították fel, ajánlásokat dolgozott ki külpolitikai kérdésekben.

Katonai TanácsSzerkesztés

1969-ben alakult, a szerződő feleknek erősebb beleszólási jogot biztosított.

Honvédelmi Miniszterek BizottságaSzerkesztés

1969-ben alakult.

A Varsói Szerződés hadvezetéseSzerkesztés

 
Csapatok létszáma a NATO (kék) és a Varsói Szerződés (piros) államaiban 1973-ban

FőparancsnokokSzerkesztés

A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokai (oroszul: Главнокомандующие Объединёнными вооружёнными силами стран-участниц Варшавского договора)

Főparancsnok-helyettesekSzerkesztés

TörzsfőnökökSzerkesztés

A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnökei (oroszul: Начальники штаба Объединённых вооружённых сил стран-участниц Варшавского договора)

Törzsfőnök-helyettesekSzerkesztés

JellegeSzerkesztés

A „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést” a későbbiekben kétoldalú szerződésekkel egészítették ki, melynek értelmében a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok állomásozzanak a területükön. Védelmet, támaszt kínált a kisebb államoknak, a Szovjetunió számára pedig biztonsági övezetet jelentett nyugati határán. A kétoldalú megnemtámadási egyezmények helyébe többoldalú védelmi szervezet lépett. A tényleges hatalmi viszonyokon keveset változtatott, de a Szovjetuniónak cserelehetőséget nyújtott a NATO feloszlatása fejében. Egyúttal lehetőséget teremtett a szovjeteknek, hogy rendezze a népi demokráciákban állomásozó csapatai státuszát, ami az 1956. őszi válság után elkerülhetetlenné vált. A Szovjetunió befolyása a Szerződés legerősebb hatalmaként meghatározó volt. A marxista-leninista felfogás igazságos és jogtalan háborút különböztetett meg. Előbbi célja a támadások elleni védekezés, és „valamely nép felszabadítása a kapitalizmus rabszolgasága alól.” Az évek során egyre fontosabb szerepet kapott a szocializmus megőrzésének kollektív felelőssége. Eszerint ha a szocializmus az egyik szerződő államban veszélybe kerül, akkor a többi országnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a szocializmus megőrzése a szövetség révén (ezt tartalmazza a korlátozott szuverenitás elvét kimondó Brezsnyev-doktrína). A Varsói Szerződés igazi értelme tehát az volt, hogy az egyes országokban elhelyezett szovjet csapatok segítségével olyan politikai, gazdasági és katonai helyzetet biztosítson, amely a legjobban megfelel a szovjet hatalmi és katonai törekvéseknek.[1]

BeavatkozásokSzerkesztés

Jelvények a Varsói SzerződésbenSzerkesztés

MegszűnéseSzerkesztés

1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot. Ennek nyomán 1991. április 1-jén hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete, majd három hónap múlva, 1991. július 1-jén a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete is.

1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország, 2004. március 29-én Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is a NATO tagja lett.

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói Szerződés témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Záróközlemény a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésszakáról. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés tagállamainak nyilatkozata; Állami Politikai Kiadó, Bukarest, 1956
  • Útmutató "A szocialista tábor hadseregei a magyar néphadsereg fegyverbarátai" c. téma feldolgozásához; Zrínyi Honvéd Kiadó, Bp., 1958
  • Nicolae Ceauşescu: Beszéd a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülésén. 1968. június 19. / A Román Kommunista Párt Központi Bizottság plenáris ülésének határozata a Románia Szocialista Köztársaság küldöttsége által a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bizottsága moszkvai tanácskozásán kifejtett tevékenységről; Politikai Kiadó, Bukarest, 1968
  • Puja Frigyes: Miért van szükség a Varsói Szerződésre?; Kossuth, Bp., 1970 (Napjaink kérdései)
  • Együtt. Képek a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek életéből; összeáll. Döndő Rezső; Zrínyi, Bp., 1975
  • Hűség az internacionalizmushoz. 1955–1975. Részletek Kádár János 1974. március 28-i beszédéből; Zrínyi, Bp., 1975
  • Az egyesített fegyveres erők. 20 éves a Varsói Szerződés; Zrínyi, Bp., 1975
  • A Varsói Szerződés húsz éve; Kossuth, Bp., 1975
  • Barátok, fegyvertársak; Zrínyi, Bp., 1976
  • A Varsói Szerződés szervezete. 1955–1975. Dokumentumok; szerkesztőbizottság Marjai József et al.; Kossuth–Zrínyi, Bp., 1976
  • Sterl István: A béke védőpajzsa. A Varsói Szerződés; MHSZ, Bp., 1978
  • A Varsói Szerződés, 1955-1980. Kronológia és bibliográfia; előszó, kronológia Pataki István, bibliográfia Kiss Dezsőné, Herendi Károly; ZMKA Tudományos Könyvtár, Bp., 1980
  • Haber Péter–Gyenes Mihály: Egyesített fegyveres erők. A Varsói Szerződés negyedszázada; MN Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központ, Bp., 1980
  • Pataki István–Sterl István: Negyedszázad a szocializmus és a béke szolgálatában; Zrínyi, Bp., 1980
  • Serfőző László: Védőpajzs; Zrínyi, Bp., 1980
  • Hollósi István: 25 éves a Varsói Szerződés; TIT, Bp., 1980 (Hadtudományi füzetek)
  • A Varsói Szerződés Szervezete. 1955–1980. Dokumentumok; szerkesztőbizottság Roska István et al.; Kossuth, Bp., 1981
  • Az NDK Nemzeti Néphadserege – szövetséges partner a Varsói Szerződésben; Militärverlag, Berlin, 1984
  • Szövetség a béke és biztonság védelmében. 30 éves a Varsói Szerződés; összeáll. Hatvani Károly; Reflektor, Bp., 1985
  • A Varsói Szerződés Szervezete. 1955–1985. Dokumentumok; szerkbiz. Roska István et al.; Kossuth, Bp., 1986
  • Csabai György–Szántó Mihály: Átváltozások, 1989–1999. A Varsói Szerződéstől a NATO-tagságig; Zrínyi, Bp., 2001 (A Magyar Honvédség 150 éve)
  • Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai – magyar szemmel; Kairosz, Bp., 2003 (Az én történelmem)
  • Dobák Imre–Endrődi Ferenc: A magyar rádióelhárítás nemzetközi együttműködésének története, 1955–1990; közread. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar; NKE Rendészettudományi Kar, Bp., 2014
  • M. Szabó Miklós: A Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződés csapatainak részvétele Csehszlovákia megszállásában. 1968. augusztus 20–október 31.; Dialóg Campus, Bp., 2019

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagy Imre: Snagovi jegyzetek gondolatok, emlékezések 1956-1957