Főmenü megnyitása

Varsói Szerződés

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára. 1991-ben bomlott föl.

Varsói Szerződés
A Varsói Szerződés szervezetének jelvénye. A körfeliratban ez áll: Szojuz mira i szocializma, jelentése „A béke és a szocializmus uniója”
A Varsói Szerződés szervezetének jelvénye. A körfeliratban ez áll: Szojuz mira i szocializma, jelentése „A béke és a szocializmus uniója”
Tagállamok 1990-ben (sötét zöld) Korábbi tagállam (világos zöld)
Tagállamok 1990-ben (sötét zöld)
Korábbi tagállam (világos zöld)

Alapítva 1955. május 14.
Megszűnt 1991. július 1.
Típus katonai szövetség
Székhely Szovjetunió Moszkva, Szovjetunió
Tagság  Albánia
(1968-ban kilépett)
Bulgária 1971 Bulgária
Csehszlovákia Csehszlovákia
Lengyelország Lengyelország
Magyarország Magyarország
NDK NDK
Román 1965–1989 Románia
Szovjetunió Szovjetunió
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói Szerződés témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElőzményeiSzerkesztés

A Varsói Szerződés megalakítása az NSZK újrafelfegyverzése és a Nyugat-európai Unió megalakulása ellenlépéseként jött létre. A Szovjetunió csapatainak a partnerország területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni a NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. A Szovjetunió felmondta az Egyesült Királysággal és Franciaországgal a háború idején kötött segítségnyújtási szerződését, és˙1955. május 14-én megalakította a Varsói Szerződést.

Egykori tagjaiSzerkesztés

 
A Varsói Szerződés tagállamai

IntézményeiSzerkesztés

Politikai Tanácskozó Testület (PTT)Szerkesztés

A szervezet legfőbb politikai szerve, amely formálisan valamennyi politikai, gazdasági és kulturális szervet felügyelt.

Egyesített TitkárságSzerkesztés

1976-ban állították fel, és a tagállamok képviselőiből állt. Minden kérdésben együttműködött a PTT-vel és a KGST-vel, különböző bizottságokat egyesített.

Külügyminiszterek BizottságaSzerkesztés

1976-ban állították fel, ajánlásokat dolgozott ki külpolitikai kérdésekben.

Katonai TanácsSzerkesztés

1969-ben alakult, a szerződő feleknek erősebb beleszólási jogot biztosított.

Honvédelmi Miniszterek BizottságaSzerkesztés

1969-ben alakult.

A Varsói Szerződés hadvezetéseSzerkesztés

 
Csapatok létszáma a NATO (kék) és a Varsói Szerződés (piros) államaiban

FőparancsnokokSzerkesztés

A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokai (oroszul: Главнокомандующие Объединёнными вооружёнными силами стран-участниц Варшавского договора)

Főparancsnok-helyettesekSzerkesztés

TörzsfőnökökSzerkesztés

A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnökei (oroszul: Начальники штаба Объединённых вооружённых сил стран-участниц Варшавского договора)

Törzsfőnök-helyettesekSzerkesztés

JellegeSzerkesztés

A „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést” a későbbiekben kétoldalú szerződésekkel egészítették ki, melynek értelmében a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok állomásozzanak a területükön. Védelmet, támaszt kínált a kisebb államoknak, a Szovjetunió számára pedig biztonsági övezetet jelentett nyugati határán. A kétoldalú megnemtámadási egyezmények helyébe többoldalú védelmi szervezet lépett. A tényleges hatalmi viszonyokon keveset változtatott, de a Szovjetuniónak cserelehetőséget nyújtott a NATO feloszlatása fejében. Egyúttal lehetőséget teremtett a szovjeteknek, hogy rendezze a népi demokráciákban állomásozó csapatai státuszát, ami az 1956. őszi válság után elkerülhetetlenné vált. A Szovjetunió befolyása a Szerződés legerősebb hatalmaként meghatározó volt. A marxista-leninista felfogás igazságos és jogtalan háborút különböztetett meg. Előbbi célja a támadások elleni védekezés, és „valamely nép felszabadítása a kapitalizmus rabszolgasága alól.” Az évek során egyre fontosabb szerepet kapott a szocializmus megőrzésének kollektív felelőssége. Eszerint ha a szocializmus az egyik szerződő államban veszélybe kerül, akkor a többi országnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a szocializmus megőrzése a szövetség révén (ezt tartalmazza a korlátozott szuverenitás elvét kimondó Brezsnyev-doktrína). A Varsói Szerződés igazi értelme tehát az volt, hogy az egyes országokban elhelyezett szovjet csapatok segítségével olyan politikai, gazdasági és katonai helyzetet biztosítson, amely a legjobban megfelel a szovjet hatalmi és katonai törekvéseknek.[1]

BeavatkozásokSzerkesztés

Jelvények a Varsói SzerződésbenSzerkesztés

MegszűnéseSzerkesztés

1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot. Ennek nyomán 1991. április 1-jén hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete, majd három hónap múlva, 1991. július 1-jén a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete is.

1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország, 2004. március 29-én Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is a NATO tagja lett.

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagy Imre: Snagovi jegyzetek gondolatok, emlékezések 1956-1957