Vas(III)-oxid
| Vas(III)-oxid | |
-oxide-sample.jpg) Vas(III)-oxid minta | |
 Hematit elemi cellája | |
| Más nevek | ferri-oxid hematit |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1309-37-1 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Fe2O3 |
| Moláris tömeg | 159,69 g/mol |
| Megjelenés | vörös-barna, szilárd |
| Sűrűség | 5,242 g/cm³, szilárd[1] |
| Olvadáspont | 1565 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | romboéderes |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
‒825,50 kJ/mol |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | nincs[1] |
| S mondatok | nincs[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | vas(II)-szulfid |
| Azonos anion | vas(II)-oxid vas(II,III)-oxid ruténium(IV)-oxid ozmium(IV)-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A vas(III)-oxid a vas oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete: Fe2O3. Megjelenése általában vörösbarna színű por, de ez változhat (sárgásvöröstől a feketéig) attól függően, hogy milyen módszerrel állították elő és mekkora a szemcsenagyság. Többféle módosulata létezik, ezek közül az egyik kristályszerkezete romboéderes, a másik szabályos (kocka alakú). Oldhatatlan vízben, alkoholban és éterben, és savakban is csak alig oldódik.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
A vegyület oldhatatlan vízben és lúgok híg oldataiban, de tömény lúgoldatokban feloldódik. Tömény alkálifém-hidroxid oldatokban oldva ferritek (például KFeO2) keletkeznek. Ásványi savakban a kiizzított vegyület sokkal kevésbé oldódik, mint az alacsonyabb hőmérsékleten előállított vas(III)-oxid. Hevítéskor bomlik, vas(II)-vas(III)-oxid keletkezik és oxigén fejlődik. A folyamat 1370 K (körülbelül 1100 °C) fölött megy végbe. Ez a reakció megfordítható.
Ha hidrogénben hevítik, könnyen vassá redukálódik. Ebben a reakcióban pirofóros vas keletkezik, ami magától meggyullad levegőn. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép fluorral és klórral, a vegyület fluoriddá illetve kloriddá alakul. Ha kénnel hevítik, vas-szulfid képződik. Szén és szén-monoxid hatására 1050 K (körülbelül 777 °C) fölött vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:
Vassá redukálódik hevítéskor alkálifémek, magnézium és alumínium hatására is. Az alumínium és a vas(III)-oxid keverékének reakciója nagy hőfejlődéssel jár.
Hidrogén-kloriddal hevítve vas(III)-kloriddá, kén-hidrogénnel hevítve különböző szulfidokká alakul.
Előfordulása szerkesztés
A vas(III)-oxid a természetben megtalálható a hematit (vagy vörös vasérc) nevű ásványként. Az ásvány pora barnásvörös színű. Az ásvány durva köveken vörös színű nyomot hagy. Az egyik legfontosabb vasérc.
Előállítása szerkesztés
A vas(III)-oxid mesterségesen előállítható különböző vasvegyületek (vas(III)-hidroxid, vas-nitrát, vas-szulfát, vas-karbonát) izzításával. Vas(III)-oxid képződik a pirit pörkölésekor is. Igen finom vas(III)-oxid keletkezik a vas(II)-oxalát (FeC2O4) hevítésekor.
Felhasználása szerkesztés
Az egyik legfontosabb vasérc, emiatt nagy mennyiségben bányásszák. A finom porát felhasználják csiszolópornak üveg, fémek és drágakövek csiszolására és fényezésére. Alkalmazzák olaj-, víz-, és mészfestékként is, mert nem változik levegőn, és a fedőképessége jó. Felhasználják a vegyiparban katalizátorként is.
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
