Vasszentmihály
Vasszentmihály (németül: Raab-Sankt-Michael) község Vas vármegyében, a szentgotthárdi járásban. 1899-ig Rába-Szentmihály volt a hivatalos neve.
Vasszentmihály | |||
A község a templomdombról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Szentgotthárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Benczik Szabolcsné (független)[1] | ||
Irányítószám | 9953 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 349 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 53,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,41 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 24′ 22″46.969770°N 16.406190°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 24′ 22″46.969770°N 16.406190°E | |||
Vasszentmihály weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszentmihály témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA falu Körmendtől 15 kilométerre nyugatra, Szentgotthárdtól 13 kilométerre keletre fekszik, a Vörös-pataknak a Lahn-patakba való betorkollásánál.
A közvetlenül határos települések: észak felől Nemesmedves, kelet felől Rátót, délkelet felől Rábagyarmat, délnyugat felől Csörötnek, nyugat felől pedig Rönök.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 8-as főút, illetve az M80-as autóút, ezeken érhető el az ország keletebbi részei, illetve az osztrák határ felől is. Szentgotthárd központjával a 8-asból itt kiágazó 7454-es út köti össze, mely onnan még Felsőszölnökig vezet tovább.
A hazai vasútvonalak közül a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal érinti, melyen a legközelebbi vasúti megálló Rátót megállóhely, Vasszentmihály központjától bő 2 kilométerre keletre.
Rátóttal kerékpárút is összeköti.
Története
szerkesztés1336-ban Scentmyhal néven említik először. 1422-ben, 1464-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1496-ban említik írott források Zenthmyhal, illetve Zenthmihal néven. A Szentmihályi, mezőlaki Zámbó, később főleg a Hosszutóti (Himfi) család kezén találjuk.[3] A falu nevét ősi templomának védőszentjéről kapta. 1549-ben a Polányi, a Zámbó és a Sennyey családok a birtokosai. A birtokos Hertelendy család több tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.
Vályi András szerint "Rába Sz. Mihály. Elegyes Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Csákányhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, némely része kövérebb."[4]
Fényes Elek szerint "Rába-Szent-Mihály, magyar falu, Vas vmegyében, a graeczi posta- és országutban, 286 kath. lak., paroch. szentegyházzal, kastélylyal. Van vendégfogadója, jó földje és rétje, szőlője, erdeje. F. u. B. Sennyei. Postahivatal és váltás Rába-Keresztur és Körmend közt."[5]
Vas vármegye monográfiájában "Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány -herczegek voltak."[6]
1910-ben 720 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Petrovics Gyula
- 1994–1998: Petrovics Gyula (független)[7]
- 1998–2002: Petrovics Gyula (független)[8]
- 2002–2006: Reisinger Katalin (független)[9]
- 2006–2010: Reisinger Katalin (független)[10]
- 2010–2014: Császár István (független)[11]
- 2014–2019: Császár István (független)[12]
- 2019–2024: Császár István (független)[13]
- 2024– : Benczik Szabolcsné (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 337 | 343 | 342 | 352 | 359 | 351 | 349 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,8% szlovénnek, 0,3% szlováknak, 0,3% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,6%, református 2,1%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3,3% (16% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
szerkesztésMihály arkangyalnak szentelt, dombon álló, római katolikus temploma középkori eredetű, a 18. század végén átépítették.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
- ↑ Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ Vasszentmihály Helységnévtár