Vasszentmihály

magyarországi község Vas vármegyében

Vasszentmihály (németül: Raab-Sankt-Michael) község Vas vármegyében, a szentgotthárdi járásban. 1899-ig Rába-Szentmihály volt a hivatalos neve.

Vasszentmihály
A község a templomdombról
A község a templomdombról
Vasszentmihály címere
Vasszentmihály címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállásközség
PolgármesterCsászár István (független)[1]
Irányítószám9953
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség351 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 24′ 22″46.969770°N 16.406190°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 24′ 22″46.969770°N 16.406190°E
Vasszentmihály (Vas vármegye)
Vasszentmihály
Vasszentmihály
Pozíció Vas vármegye térképén
Vasszentmihály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszentmihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A falu Körmendtől 15 kilométerre nyugatra, Szentgotthárdtól 13 kilométerre keletre fekszik, a Vörös-pataknak a Lahn-patakba való betorkollásánál.

Megközelíthető a 8-as főúton, amelyből itt ágazik ki a 7454-es út Felsőszölnök felé. A legközelebbi vasúti megálló a szomszédos Rátóton van, a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon (Rátót megállóhely). Kerékpárút köti össze Rátóttal.

Története

szerkesztés

1336-ban Scentmyhal néven említik először. 1422-ben, 1464-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1496-ban említik írott források Zenthmyhal, illetve Zenthmihal néven. A Szentmihályi, mezőlaki Zámbó, később főleg a Hosszutóti (Himfi) család kezén találjuk.[3] A falu nevét ősi templomának védőszentjéről kapta. 1549-ben a Polányi, a Zámbó és a Sennyey családok a birtokosai. A birtokos Hertelendy család több tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.

Vályi András szerint "Rába Sz. Mihály. Elegyes Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Csákányhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, némely része kövérebb."[4]

 
A katolikus templom

Fényes Elek szerint "Rába-Szent-Mihály, magyar falu, Vas vmegyében, a graeczi posta- és országutban, 286 kath. lak., paroch. szentegyházzal, kastélylyal. Van vendégfogadója, jó földje és rétje, szőlője, erdeje. F. u. B. Sennyei. Postahivatal és váltás Rába-Keresztur és Körmend közt."[5]

 
A község központja

Vas vármegye monográfiájában "Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány -herczegek voltak."[6]

1910-ben 720 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Petrovics Gyula
  • 1994–1998: Petrovics Gyula (független)[7]
  • 1998–2002: Petrovics Gyula (független)[8]
  • 2002–2006: Reisinger Katalin (független)[9]
  • 2006–2010: Reisinger Katalin (független)[10]
  • 2010–2014: Császár István (független)[11]
  • 2014–2019: Császár István (független)[12]
  • 2019–2024: Császár István (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
337
343
342
352
359
351
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,8% szlovénnek, 0,3% szlováknak, 0,3% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,6%, református 2,1%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3,3% (16% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

szerkesztés

Mihály arkangyalnak szentelt, dombon álló, római katolikus temploma középkori eredetű, a 18. század végén átépítették.

  1. a b Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  8. Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  11. Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  13. Vasszentmihály Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszentmihály témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés