Alsó-torjai Vastagh Géza, teljes születési nevén Vastagh Géza Jenő Ferenc (Kolozsvár, 1866. szeptember 3.[m 1]Budapest, 1919. november 5.[1]) magyar festőművész.

Vastagh Géza
Vastagh Géza.jpg
Született 1866. szeptember 3.
Kolozsvár
Elhunyt 1919. november 5. (53 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
SzüleiVastagh György
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh Géza témájú médiaállományokat.

CsaládjaSzerkesztés

Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György Antal festőművész, édesanyja Schell Jozefin, fivérei Vastagh Béla jogász és Vastagh György szobrászművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor, unokahúga Vastagh Éva, unokaöccse Vastagh László, mindketten szobrászművészek.

1906. február 26-án Budapesten kötött házasságot Zsigmondy Margit Hedvig Idával, Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő és Rieger Mária lányával.[2] Három gyermekük született.

TanulmányaiSzerkesztés

A piaristák budapesti gimnáziumában folytatott tanulmányok után, 1886-ban Münchenbe ment. Itt előbb Hollósy Simon magániskolájába járt, majd a Képzőművészeti Akadémián Gabriel von Hackl tanítványa lett. 1888-ban tért vissza Budapestre. 1889-ben Franciaországban volt tanulmányúton. 1898-ban állami ösztöndíjjal négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, ahol elsősorban az oroszlánt és annak életkörülményeit tanulmányozta, fényképeket, vázlatokat készített e témakörben.

 
id. Vastagh György portréja, 1903.
 
Izi a kakassal, 1902 körül
 
Hattyúk

Művészi pályafutásaSzerkesztés

Tizenhét éves korában szerepelt először a Műcsarnok bemutatóján, ahol 1885-ben az Országos Kiállítás résztvevőjeként találkozunk nevével. 1887-ben a müncheni Glaspalast kiállításán szerepelt. Itthon, ugyanebben az évben a Képzőművészeti Társulat kiállításán aratott sikert Nyugvó parasztány című festményével, melyet I. Ferenc József vásárolt meg. Témaválasztásában az állatok kerültek a középpontba. Tyúkokat, kacsákat festett, majd oroszlán- és tigrisábrázolásaival tűnt fel. Figyelő oroszlánok képéért 1888-ban Ráth György-díjat kapott.

Számos műve került Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba.

Később érdeklődése a magyar szürkemarha felé fordult, melyet elsősorban Mezőhegyesen tanulmányozott. Itt készült a Ki a legény a csordában? című képe, mellyel a Műcsarnok 1895. évi téli tárlatán állami nagy aranyérmet nyert. E festmény alapján Doby Jenő 1896-ban rézkarcot készített, mely az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műlapjaként jelent meg.[3] Hasonló témájú monumentális képei a Párbaj, továbbá a Verekedő bikák.

A századfordulót követő időszakban helyszíni megfigyeléseket tett a hamburgi, a lipcsei és a berlini állatkertben, melyeket többnyire pasztellen rögzített. Ekkor készültek marabu-, farkas-, hiúz-, tigrisábrázolásai. 1910-ben a Tátrában időzött, innen sok tájképpel tért haza.

Néhány festményét (Ki a legény a csordában?, Oroszlánfej, Táj oroszlánnal, Pihenő parasztlány stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, számos műve megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Hagyatéki kiállítását 1920-ban a Műcsarnokban rendezték meg. Képei szerepeltek 1934-ben a Műcsarnokban id. Vastagh György centenáriumi tárlatán, valamint a Vastagh művészcsaládot bemutató kiállításon az Ernst Múzeumban 2004-ben.

DíjaiSzerkesztés

  • 1888-ban Ráth György-díjat nyert Figyelő oroszlánok képével.
  • 1895-ben állami nagy aranyérmet kapott Ki a legény a csordában? című festményéért.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Legelőn, 1881. (olaj, fa). Jelezve balra lent. 21,5 x 33 cm. [1][halott link]
  • Vadászkuty a, 1883. (olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 66 x 45 cm
  • Nyugvó parasztleány. 1887. (olaj, vászon).[4]
 
Verekedő bikák
  • Magányban. 1890. (olaj, vászon).[4]
  • Baromfiak, 1891. (olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 55,5 x 40 cm
  • Ki a legény a csordában? 1894. (olaj, vászon).[5]
  • Oroszlán pár, 1899. (olaj, vászon). Jelzett. 101,6 x 144,8 cm
  • Pihenő tigris, 1901. Jelezve: Vastagh Géza/1901, (olaj, vászon). 54,3 x 104,3 cm
  • Oroszlánfej, 1902. (olaj, vászon). Vevő: Özv. Tisza Kálmánné, Budapest.[6]
  • Baromfi-csoport. 1902. (olaj, vászon). Vevő: Szathmáry Béla, Budapest.[6]
  • Kakas és tyúkok. 1902. (olaj, vászon). Vevője: Bérezik Árpád, Budapest.[6]
 
Baromfiudvar
  • Baromfiak. 1902. (olaj, vászon). Vevője: Geszti Andor dr., Budapest.[6]
  • Vén cimborák. 1902. (olaj, vászon).[4]
  • Baromfiudvar. 1902. (olaj, vászon).[7]
  • Baromfiudvar, 1902. (olaj, vászon). Jelezve balra lent. 59,5 x 69,5 cm.
  • Kakas és tyúkok, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Daubrovszky.[8]
  • Oroszlán, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Vass Károly.[8]
  • Oroszlánfej, 1903. (olaj, vászon). Megnyerte: Deli Béla, Szeged.[8]
  • Tyúkcsoport, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Endrényi Imre, Szeged.[8]
  • Veszekedő bikák, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Szeged városa.[8]
 
Párbaj
  • Baromfi csoport. 1903. (olaj, vászon). Vevője: ifj. Kintzig Jánosné. Arad.[9]
  • Tyúkok a hóban, 1903. (olaj, vászon). Vevője: Ujházy Ferenc. Budapest.[9]
  • Házaspár, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: Szitányi Ödön. Budapest.[10]
  • Kakasviadal, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: dr. László Zsigmond, Budapest.[10]
  • Oroszlánfej, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: Saxlehner Ödön, Budapest.[10]
  • Királytigris, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: Szabó Antal, Budapest.[10]
  • Baromfi ól, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: hevesi Bischitz Lajos, Budapest.[10]
 
Pihenő tigris
  • Oroszlánfej, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: László Zsigmond, Budapest.[10]
  • Oroszlán pár. 1904. Vevő: Gróf Almássy Imre.[11]
  • Csirkék télen. 1904. Vevő: Zsigmondy Béláné.[12]
  • Tigrisfej. 1904. Vevő: Gosztony Aladár.[12]
  • Baromfi-udvar. 1904. Vevő: Dr. Brückler Mihály.[12]
  • Tyúkok, 1904. (olaj, vászon). Vevője: Haggenmacher Oszkár, Budapest.[13]
  • Kakas tyúkokkal, 1904. (olaj, vászon). Vevője: Zsigmondy Béla, Budapest.[13]
  • Baromfivásár. 1905. (olaj, vászon). Vevő: Gróf Széchenyi Béla. Budapest.[14]
  • Tyúkok. 1905. (olaj, vászon). Vevő: Pallos Ármin. Budapest.[14]
  • Bivalyfogat, Az 1912. évi müncheni kiállításon.[15]
  • Orgonabokrok alatt, 1913. (olaj, vászon). Vevő: Mauthner Ödön.[16]
  • Baromfi csoport, 1913. (olaj, vászon). Vevő: Horváth A. János.[16]
  • Dörgölődző bika, 1914. (olaj, vászon). Vevő: Országos Kaszinó.[17]
 
Bel Kassem portréja, 1898.
  • Oroszlánfej. Jelzett. (olaj, vászon). 40 x 30 cm
  • Figyelő oroszlán pár. Jelzett. (olaj, vászon). 32 x 49 cm
  • Nemes oroszlánfej. Jelzett. (olaj, vászon). 21,6 x 26,7 cm
  • Baromfiudvar. Jelzett, baloldalt lent. 55 x 75 cm
  • Cochintyúkok.
  • Tyúkudvar.
  • Tyúkudvar.
  • Baromfiudvar. (olaj, karton). Jelezve balra lent. 31 x 23 cm
  • Baromfiudvar télen. (olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 55,5 x 66 cm.
  • Fajdkakas. (tempera, papír). Jelezve jobbra lent. 22,5 x 17,5 cm.
  • Oroszlán. (olaj, vászon). Jelezve balra fent. 27 x 20 cm
  • Farkasordító tél. (olaj, karton). Jelezve balra lent. 28 x 37,5 cm
  • Oroszlánok. (olaj, vászon). Jelezve balra lent. 46,5 x 38,5 cm
  • Oroszlán. (pasztell, papír). Jelezve jobbra lent. 50 x 40 cm. [2][halott link]
  • Oroszláncsalád
  • Oroszlánok a hóban.
  • Madarak a vízparton.
  • Baromfiudvar.

IllusztrációiSzerkesztés

 
Párducok. Brehm: Az állatok világa magyar nyelvű kiadásában.
 
Trogonok. Brehm: Az állatok világa magyar nyelvű kiadásában.
 
Oroszlánok. Brehm: Az állatok világa magyar nyelvű kiadásában.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Vastagh Géza születési adatai a házasságkötési anyakönyvi kivonatából származnak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári halotti akv. 1294/1919. folyószám alatt.
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári házassági akv. 201/1906. folyószám alatt.
  3. Művészet Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal.
  4. a b c Művészet. Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal. Ő Felsége a király vásárlásai. I. Legfelsőbb magánpénztárából.
  5. Művészet. Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal. Állami vásárlás.
  6. a b c d Művészet. Szerk. Lyka Károly. 2. évfolyam, 1903. 1. szám, 59-80. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1902/3. évi téli kiállításán.
  7. Művészet. Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal. Vásárlások a királyi várpalota számára.
  8. a b c d e Művészet. Szerk. Lyka Károly. 2. évf., 1903. 5. szám 331-360. oldal. Vásárlások a szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításain, 1903. júniusig.
  9. a b Művészet. Szerk. Lyka Károly. 2. évf. 1903. 1. szám. 203-224. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1903. évi tavaszi nemzetközi kiállításán.
  10. a b c d e f Művészet. Szerk. Lyka Károly. 3. évf., 1904. 3. szám 186-216. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1903/4. évi téli kiállításán.
  11. Művészet Szerk. Lyka Károly. 4. évf., 1905. 3. szám, 201-216. oldal. Az Eggenberger-féle műkereskedésben 1904. év folyamán eladott műtárgyak jegyzéke. - I.
  12. a b c Művészet. Szerk. Lyka Károly. 4. évf. 1905. 4. szám, 268-280. oldal. Az Eggenberger-féle műkereskedésben 1904. év folyamán eladott műtárgyak jegyzéke. - II.
  13. a b Művészet. Szerk. Lyka Károly. 3. évf., 1904. 4. szám 266-280. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1904. évi tavaszi kiállításán.
  14. a b Művészet. Szerk. Lyka Károly. 4. évf., 1905. 3. szám, 201-216. oldal
  15. Művészet. Szerk. Lyka Károly. 12. évf. 1913. 1. szám, 26-36. oldal
  16. a b Művészet. Szerk. Lyka Károly 13. évf., 1914, 1. szám, 72-88. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi téli kiállításán.
  17. Művészet Szerk. Lyka Károly 13. évfolyam, 1914. 5. szám, 278-283. oldal. A Képzőművészeti Társulat 1914. évi tavaszi tárlatának eredménye.

IrodalomSzerkesztés

 
Pekingi tojó. Ceruzarajz. 1913.
 
Farkasok
  • Vastagh Géza kiállítása. In: Világosság. 1920. január 15., február 14., február 29., március 6., március 7.
  • Vastagh Géza hagyatéki kiállítása. In: Népszava. 1920. március 7. 5. o.
  • Vastagh Géza hagyatéki kiállítása a Műcsarnokban. In: Vasárnapi Ujság. 1920. 65-66. o. [3]
  • Rózsaffy Dezső: Vastagh Géza hagyatéki kiállítása a Műcsarnokban. In: Auróra, 1920. március 14.
  • Éber-Gombosi: Művészeti lexikon I-II, Budapest, 1935.
  • A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája (Szerk. Bíró Béla), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1955. 326. 347. o.
  • Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben. Budapest, 1982. 6. 68. 79. o.
  • Lyka Károly: Nemzeti romantika. Budapest, 1982. 6. 26-27. 52. 70. 72. 127. o.
  • Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig. Budapest, 1983. 148. o.
  • Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh Géza témájú médiaállományokat.