Főmenü megnyitása

Vay Péter gróf, (Gyón, 1863. szeptember 26.Assisi, 1948. február 28.).[1] író, címzetes püspök, világutazó; Vay Sándor öccse.

Vay Péter
Vay Péter.jpg

Született 1863. szeptember 26.
Gyón
Elhunyt 1948. február 28. (84 évesen)
Assisi
A Wikimédia Commons tartalmaz Vay Péter témájú médiaállományokat.

PályájaSzerkesztés

A vajai és luskodi gróf Vay család sarja. Apja, gróf Vay László (1823–1884) Máramaros vármegye főispánja, honvédezredes, József főherceg főudvarmestere, édesanyja, beniczi és micsinyei Beniczky Sarolta (1837-1913) volt.[2] Tanulmányait Rómában végezte, 1898-ban Esztergomban szentelték pappá. Apát lett az Esztergomi főegyházmegyében, majd pápai protonotarius. Élete egy részét mint misszionárius utazással töltötte, 1903–1914 között a Vatikán megbízásából beutazta a világot. Uralkodók, vezető államférfiak fogadták, útjai során behatóan megismerkedett a Kelet kultúrájával. Különösen Korea ragadta meg, ahová többször is visszatért. Keleti útja során a kormány megbízásából műtárgyakat, régiségeket vásárolt, ezek később a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményét gazdagították. Az Egyesült Államokba kivándorlók egyházi gondviselőjeként többször tette meg az utat Fiumétől New Yorkig.

A háború után elhagyta Magyarországot, később már nem vállalt közéleti, misszionáriusi szerepet. 1924-ben Assisiben telepedett le és ott élt haláláig.

Útirajzait, országismertetőit több kötetben jelentette meg. Magyarul elsőként közölt átfogó ismertetést Koreáról, az ország történelméről, kultúrájáról. Érdeklődése a felkeresett országok (Anglia, Egyesült Államok) társadalmi életére, iparának, kereskedelmének helyzetére is kiterjedt. Személyes tapasztalatai alapján számolt be az Amerikába kivándorolt, ott új hazát talált magyarok helyzetéről; adott hírt az akkor nálunk még alig ismert Kanadáról.

MunkáiSzerkesztés

  • Kelet császárai és császárságai (Ázsiai útja Szibérián át Kínába, Koreába és Japánba. Budapest., 1906; németül: Berlin, 1906; franciául: Párizs, 1908, angolból fordítva.)
  • Nippon esztétikája. A japán festészeti iskolák, azok mesterei és műemlékei. Budapest, 1907.
  • Kelet művészete és műízlése (Budapest, 1908)
  • A stylusok evolutioja (Budapest, 1908)
  • Angol ipar és iparművészet (Budapest, 1908)
  • Nach Amerika in einem Auswandererschiffe. Das innere Leben der Vereinigten Staaten. (Berlin, 1908)
  • Amerikai naplókivonatok (Útijegyzetek, levéltöredékek, Budapest, 1910)
  • A keleti féltekén (1918).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szinnyei és a MÉL: 1864.
  2. macse Beniczky Sarolta adatlapja. [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 10.)

ForrásokSzerkesztés