Velencei folyamigéb

halfaj

A velencei folyamigéb (Knipowitschia panizzae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó faj.

Velencei folyamigéb
Az élőhelyén
Az élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Gobiinae
Nem: Knipowitschia
Iljin, 1927
Faj: K. panizzae
Tudományos név
Knipowitschia panizzae
(Verga, 1841)
Szinonimák
  • Gobius panizzae Verga, 1841
  • Knipowitschia panizzai (Verga, 1841)
  • Padogobius panizzai (Verga, 1841)
  • Pomatoschistus panizzai (Verga, 1841)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Velencei folyamigéb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei folyamigéb témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A velencei folyamigéb az Adriai-tenger északi partján levő édesvízű tavak, például Lago Maggiore, Garda-tó és folyók, például , Adige és a Velencei-öböl egyéb folyóinak lakója.

Megjelenése szerkesztés

A hal testhossza legfeljebb 5,5 centiméter lehet. 35 pikkelye van a hosszanti sorban. Tarkója pikkelyek nélküli. A faroknyél pikkelyei nagyobbak, mint a testé.Hasúszói tapadókoronggá fejlődtek.

Életmódja szerkesztés

A partok sekély, tiszta vizét kedveli. Területhez ragaszkodó halfaj. Tápláléka gerinctelen állatok, főként apró rákok és rovarlárvák.

Szaporodása szerkesztés

A hím őrzi és gondozza az ikrákat, amelyeket a nőstény a növényekre, kövekre vagy kagylóhéjakra rakott.

Források szerkesztés