Főmenü megnyitása

Veperd (németül: Weppersdorf, horvátul: Verpštof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Veperd (Weppersdorf)
Weppersdorf Gemeindeamt.jpg
Veperd címere
Veperd címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Felsőpulyai járás
Alapítás éve1222
Polgármester Paul Piniel (SPÖ)
Irányítószám 7331
Körzethívószám 02618
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség1826 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság315 m
Terület24,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veperd (Ausztria)
Veperd
Veperd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 34′ 45″, k. h. 16° 25′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 45″, k. h. 16° 25′ 40″
Veperd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veperd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Felsőpulyától 10 km-re északnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területén az első emberi település nyomai a kelta korból az i. e. 1. századból származnak. A római korban itt vezetett át a híres borostyánút és éremlelet is került elő ebből a korszakból. 860-ban a környék Ratpot és Richari grófok birtoka, akiknek a salzburgi érsek adta, hogy ide parasztokat telepítsenek és földjét műveljék meg.

A mai település 1222-ben II. András király adománylevelében szerepel először "Wepur" néven. Botus fia Pósa comes, aki Sopron vármegyében hat falu ura volt, mikor a király a szentföldi hadjáratról hazatérőben volt, elément bizánci földre, hogy ragaszkodását kifejezze és értesítse a hazai állapotokról, azonban fogságba került. Szabadulása után a király hűségéért Lók és Veperd falvakat adományozta neki. 1346-ban "Villa Weper" néven említik.[2] A vasvári káptalan 1377-es oklevelében Veperd ("Poss. Veper, Vepur" alakban) mint vámszedőhely tűnik fel. 1463-ban Veperd a kaboldi váruradalom része lett. 1466-tól az uradalommal együtt Csóron János birtoka lett. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török és lerombolta Kabold vizivárát is.

A 16. században itt is terjedt a reformáció. A falu első evangélikus prédikátora 1564-ben tűnt fel. Az országgyűlés követelésére a település 1638-ban a kabodi uradalommal visszakerült a magyar koronához és az ipolykéri Kéry család tulajdona lett. Az evangélikus templom 1645-ben kapott új harangot, mely ma egész Várvidék legrégebben működő harangja. 1650. október 18-án evangélikus zsinatot tartottak itt. 1661-ben az evangélikus templom a katolikusok kezére került, az evangélikus istentiszteleteket házaknál tartották. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török Veperdet is felégette. 1704-ben Esterházy Pál herceg vásárolta meg a kaboldi uradalmat. 1809-ben francia csapatok szállták meg a községet. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított. 1836-ban felépült az evangélikus iskola. 1852-ben Veperdnek 857 lakosa volt, közülük 846 volt német.

Vályi András szerint " VEPERD. Vepersdorf. Német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lachenbaknak szomszédságában, Sopronhoz 2 3/8 mértföldnyire; hegyes határja 2 nyomásbéli, rozsot leginkább, árpát, zabot, pohánkat középszerűen terem; szőleje nints, erdeje van."[3]

Fényes Elek szerint " Veperd, (Weppersdorf), német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugotra 3 mfd., 298 kath., 479 ev., 11 zsidó lak. Dombos határa középszerű; van 967 hold urbéri szántóföldje, 196 h. rétje; a majorsági birtok nem adatott fel. F. u. h. Eszterházy Pál."[4]

1910-ben 399, túlnyomóan német volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Mészverem és Csóronfalva településeket csatolták hozzá.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült gótikus stílusban, mai formáját 1753-ban az átépítés után nyerte el.
  • Evangélikus temploma 1931-ben épült.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.