Veresmarti Mihály

(1572–1646) apátkanonok, hitvitázó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 19. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

Veresmarti Mihály (Veresmart, Ugocsa vármegye, 1572. március – Pozsony, 1645 eleje) református lelkész, római katolikus apátkanonok, író, a magyar korai barokk egyházi próza képviselője.

Veresmarti Mihály
Született1572. március
Veresmart
Elhunyt1645 (72-73 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Veresmarti Baranya vármegyei református lelkészi családból származott, s csak viszonylag későn vált katolikussá.

Tolnára, majd Debrecenbe járt iskolába, és utána maga is református egyházi szolgálatba lépett. Nagykőrösi prédikátorként, 1599-ben hívei egy részével Ürménybe menekült az Alföldet dúló tatárok elől. Erős érzelmi színezetű vallásosságával magára vonta Forgách Ferenc nyitrai püspök figyelmét, aki 1604 nyarán el is fogatta, s a nyitrai börtönbe záratta.

Miután Bocskai István csapatai kiszabadították, Komjátiba került prédikátornak. Vallási kételyei azonban egyre fokozódtak, míg végül református lelkésztársaival való több éves vitázás után, 1610-ben áttért a katolikus vallásra, ami előtt és után is főleg Pázmány Péter pártfogolta. Előbb vágsellyei plébános lett (itt találkozott 1615-ben Szenczi Molnár Alberttel), majd pozsonyi kanonokká, később bátai apáttá nevezték ki.

Mint katolikus pap buzgó térítő munkát folytatott, s tollát is e cél szolgálatába állította.

  • Tanácskozás, melyet kelljen a különböző vallások közül választani (Pozsony, 1611) – Leonhardus Lessius belga jezsuita könyvéből fordította.
  • Intő s tanító levél melyben a régi keresztyén hitben a bátaiakat erősíti apáturok egyaránt a protestánsokat igyekeznek visszaterelni a katolikus egyházba (Pozsony, 1639) – jelentősebb alkotása (Pozsony 1639), az egyszerű bátai polgárokat igyekszik meggyőzni a katolicizmus igazáról.
  • Megtérése históriája (Turócszentmárton, 1632-34?) – Irodalomtörténeti jelentőségét e munkájának köszönheti. Talán már 1610-ben kezdte írni, de végső formája 1632–34 körül keletkezett. Az ellenreformáció ügyét szolgálja. A barokk széppróza egyik első alkotása.
  • Veresmarti Mihály munkái, 1-2.; kiad. Ipolyi Arnold; Szent István-társulat, Bp., 1875–1878 (Régi magyar egyházi írók)
    • 1. Veresmarti Mihály megtérése historiája. Bevezetésül Veresmarti Mihály XVII. századi magyar író élete és munkái. Korrajz a hitujitás idejéből;1875
    • 2. 1878
  • Vörösmarti Mihály kálvinista predikátor megtérése históriája; sajtó alá rend. Jankovics József, Nyerges Judit, tan. Jankovics József, latin szövegford., jegyz. Geréby György; Argumentum, Bp., 1992

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  • A magyar irodalom története II. Szerk. Sőtér István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964

További információk

szerkesztés
  • Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály XVII. századi magyar iró élete és munkái. Korrajz a hitujitás idejéből. Bp, 1875. Online
  • Módis László: Kállai Albert magyar nyelvű unicum műve 1599-ből / Bertók Lajos: Veresmarti Mihály Rövid felelet-ének latinra fordításáról; Tankönyvkiadó, Bp., 1958