Főmenü megnyitása

Veress Ferenc (Békésszentandrás, 1791. november 17.Sarkad, 1849. augusztus 19.) református lelkész.

CsaládjaSzerkesztés

Veress István gazda és Kertész Éva fia. Felesége Vetési Mária, fiai Veress Sándor mérnök és Veress Ferenc agronómus. Dédunokája Veress Sándor zeneszerző.[1]

ÉleteSzerkesztés

Az algimnáziumot Mezőtúron végezte; innét 1812-ben a debreceni kollégiumba ment és a teológia végeztével fél évig az I. elemi osztályt tanította. 1818-ban komádi rektor, 1821 nyarán sarkadi segédlelkész lett. 1822 tavaszán Belényesre hívták papnak, de 1823 áprilisában a sarkadi egyházközség választotta rendes lelkésznek. Sarkadon négyosztályú két fiú és egy leányiskolát építtetett; bennük népszerű csillagászatot tanított. Tanítói értekezleteket honosított meg; éneket is tanított. Az egyházkerület dékánnak, majd bírónak választotta. Mint hazafi az ellenzék vezéreként működött; a szabadságharc kezdetekor két fiát, Sándort és Ferencet maga vitte fel Pestre honvédeknek és buzdítására 150 honvéd került ki Sarkadról; az idősebbekből 250 főnyi nemzetőrséget szervezett. A világosi fegyverletétel szomorú híre ágyba döntötte és 1849. augusztus 19-én meghalt Sarkadon.

832 kötetnyi könyvtárt hagyott hátra és az orvosi tudományokban való jártasságával, felsőbb engedéllyel gyógyítással is foglalkozott. Tudósításokat írt a hirlapokba, így a Jelenkorba (1841. 14. és 54. sz.); egyházi beszédeiből (1821-49. évekből) 128 van unokája Veress Endre birtokában, a ki ezekből most adott sajtó alá néhányat.

Arcképe: fia Sándor irón rajzában. (Veress Endre birtokában volt)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Márki Sándor: Sarkad története. Bpest, 1877. 70. old.
  • Rácz Károly: A zarándi egyházmegye története. Arad, 1880. 232-235. old.
  • Kiss Lajos: Veress Ferencz emlékezete. (Szabad Egyház 1886. 15. sz.)