Verhovay Gyula

Verhovay Gyula (Nátafalva (Zemplén vármegye), 1849. január 21. – Battonya, 1906. április 20.) újságíró, politikus.

Verhovay Gyula
Vasárnapi Ujság 1880. 41. l.
Született	1849. január 21. Nátafalva
Elhunyt	1906. április 20. (57 évesen) Battonya
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	újságíró, politikus
Sírhelye	Battonya
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Középiskolai tanulmányait Kassán és Sárospatakon végezte. Jogot végzett a budapesti egyetemen, utána 1875-ig a hadügyminisztériumban volt alkalmazásban. Ezzel párhuzamosan az Ellenőr, majd 1879-ig az Egyetértés szerkesztőségében dolgozott, mint újságíró. 1875-ben írta első művét A magyarországi conzervativismus és liberalismus címen. 1877-ben a lovardában a kormány törökellenesnek tartott politikája miatt népgyűlés tartatván, a tömeg a miniszterelnök budai palotája elé vonult, ahol Verhovay szónokolt, ennek az eseménynek tüntetések voltak következményei. 1878-ban I. Ferenc József Kassán mondott tósztja alkalmából az Egyetértésben cikket tett közzé, mely miatt sajtóper indult ellene, de az esküdtszék fölmentette.

1878-tól függetlenségi párti programmal ceglédi országgyűlési képviselő lett. 1879. január 10-én a kisbirtokosok földhitelintézetének ügyéből eredett affér folytán párbajt vívott Majthényi Izidor báróval és megsebesült, ami a kaszinó ellen való tüntetéseket vonta maga után. Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879. december 14-én megalapította a Függetlenség című napilapot. Magatartása és lapjának hangja miatt a Függetlenségi Párt 1880-ban megszakította vele a kapcsolatot (a lap antiszemita nézete miatt). A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884-ben sikkasztás címén vád alá helyezték, de fölmentették.

1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita pártjának képviselője (ugyancsak Cegléden). 1892-től megházasodván, haláláig visszavonultan élt felesége, rétháti Kövér Amália battonyai birtokán. Sírja ma is látható a battonyai római katolikus köztemetőben.

Művei

• Liberalismus és corservativismus (Budapest, 1875)
• Védbeszédek politikai sajtóperekben (Budapest, 1884)
• Az álarcz korszaka (politikai karcolatok, Budapest, 1889) Online
• Az ország urai (Szűts és társa, Budapest, 1890)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.