Verhovay Gyula

újságíró, politikus

Verhovay Gyula (Nátafalva (Zemplén vármegye), 1849. január 21.Battonya, 1906. április 20.) újságíró, politikus.

Verhovay Gyula
Vasárnapi Ujság 1880. 41. l.
Vasárnapi Ujság 1880. 41. l.
Született 1849. január 21.
Nátafalva
Elhunyt 1906. április 20. (57 évesen)
Battonya
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
politikus
Sírhelye Battonya
SablonWikidataSegítség

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Kassán és Sárospatakon végezte. Jogot végzett a budapesti egyetemen, utána 1875-ig a hadügyminisztériumban volt alkalmazásban. Ezzel párhuzamosan az Ellenőr, majd 1879-ig az Egyetértés szerkesztőségében dolgozott, mint újságíró. 1875-ben írta első művét A magyarországi conzervativismus és liberalismus címen. 1878-tól függetlenségi párti programmal ceglédi országgyűlési képviselő lett. Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot. Magatartása és lapjának hangja miatt a Függetlenségi Párt 1880-ban megszakította vele a kapcsolatot (a lap antiszemita nézete miatt). A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita pártjának képviselője (ugyancsak Cegléden). 1892-től haláláig visszavonultan élt felesége battonyai birtokán. Sírja ma is látható a battonyai római katolikus köztemetőben.

MűveiSzerkesztés

  • M. Liberalismus és corservativismus (Budapest, 1875)
  • Védbeszédek politikai sajtóperekben (Budapest, 1884)
  • Az álarcz korszaka (politikai karcolatok, Budapest, 1889) Online
  • Az ország urai (Szűts és társa,[1] Budapest, 1890)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hermann imre: Az antiszemitizmus lélektana, Cserépfalvi 1990. 149. old.