Vernár
Vernár (szlovákul: Vernár, németül: Wernsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
| Vernár | |||
 | |||
| Vernár központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1295 | ||
| Polgármester | Vladimír Ondruš | ||
| Irányítószám | 059 17 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 572 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 765 m | ||
| Terület | 52,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 55′ 04″, k. h. 20° 16′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 04″, k. h. 20° 16′ 13″ | |||
| Vernár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vernár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Poprádtól 18 km-re délre, a Vernári-patak partján fekszik. A tájat uraló Király-hegy lábánál, a csúcstól északkeleti irányban található.
Története szerkesztés
A települést a német jog alapján 1295-ben alapították a Görgey család szepesi birtokán. Alapítója az izsákfalvi Hans fia Werner volt, akit a Görgeyek a soltészjog alapján bíztak meg a terület betelepítésével. 1310-ben „villa Vernari” néven említik először. 1310-ben Farkassy Illés szepesi várnagy a települést más birtokokkal együtt a létánfalvi karthauzi szerzeteseknek adta. 1330-ban „Jacow Rete” néven említik. A 16. századtól a murányi uradalom része volt. A Koháry, Széchy, majd a Coburg család birtokában állt. 1657-ben a község a szepesi káptalan zálogbirtoka lett, de 1700-ban visszakerült birtokosához.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Vernád. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik hegyek között; határja hegyes, legelője jó.”[2]
1828-ban 51 házában 817 lakos élt. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel és faeszközök készítésével foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Vernárd, Gömör v. orosz falu, a Királyhegy háta megett a szepes országutban: 58 romai, 754 g. kath., lak. Görög kath. paroch. templommal. Határa felette hegyes, erdős; juh- és marhatenyésztése nevezetes. Ut. post. Rosnyó.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Vernár, a Királyhegy alján fekvő tót kisközség, 113 házzal és 620 gör. kath. vallású lakossal. Murány vár tartozéka volt és annak tartozékaival együtt az idők folyamán a Koháryak, majd a Coburg herczegi család birtokába került. Az itt élő hagyomány szerint a község alapítója bizonyos Verner gróf volt és tőle vette a nevét. A lakosok Koháry István alatt tértek át a görög katholikus hitre. Széchi Mária birtoklása idejében a község zálogjogon Thököly István kezére jutott. Azelőtt Vernád-nak is nevezték. Nevezetes volt juh- és marhatenyésztése. Határában ásványvíz-forrás van. Itten ered, több patakocska egyesüléséből, a Hernád. Gör. kath. temploma 1824-ben épült. Ide tartozik Pusztamező és Fürésztelep. Postája van, távírója és vasúti állomása pedig Poprád.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott.
A háború után lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. Vernár kulcsszerepet kapott az 1944-ben kitört szlovák nemzeti felkelésben. 1944. augusztus 20-án a partizánok megszállták a települést, majd védelemre rendezkedtek be. Vernár környékén egészen október végéig heves harcok folytak.[5]
Népessége szerkesztés
1910-ben 673, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 681 lakosából 669 szlovák volt.
2011-ben 599 lakosából 562 szlovák.
2021-ben 572 lakosából 565 szlovák, 2 cseh, 1 rutén, 4 ismeretlen nemzetiségű.[6]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1817-ben Borsody Miklós ügyvéd, gimnáziumi tanár.
Nevezetességei szerkesztés
Népi építészeti emlékei és színes népviselete miatt néprajzi nevezetesség.[7]
- A görögkatolikus templom 1824-ben épült klasszicista stílusban, szép ikonosztáza van.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2021. december 8.)
- ↑ A SZNF Múzeum (Besztercebánya) által Vernár északi határában kihelyezett információs tábla.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
- ↑ Szombathy 200. o.
Források szerkesztés
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X
