Főmenü megnyitása

Vesekövesség

A kiválasztórendszer betegsége
(Vesekő szócikkből átirányítva)

A vesekövesség (latinul: nephrolithiasis) a vizeletkiválasztó rendszer betegsége, melynek során a vizeletben található kristályok kicsapódnak, követ formálnak.[1] Ezek a kövek változó összetételűek és méretűek lehetnek, előfordulnak homokszemcse nagyságúak, de akár akkorák is, mint egy golflabda vagy egy tyúktojás. Akár tünet nélkül is távozhatnak a vizeletelvezető rendszeren keresztül. Tünetek rendszerint akkor jelentkeznek, ha elzáródást okoznak. Ekkor erős, görcsös fájdalom léphet fel (vesegörcs). A betegségben legtöbbször a 20-40 év közötti korosztály az érintettebb, és a férfiak hajlamosabbak rá.[2]

Vesekövesség
Egy 8 mm-es vesekő
Egy 8 mm-es vesekő

Latinul Nephrolithiasis, kidney stone
Angolul Nephrolithiasis
Osztályozás
BNO-10 N20.0N20.9
BNO-9 592.0, 592.1, 592.9
Adatbázisok
OMIM167030
DiseasesDB11346
MedlinePlus000458
eMedicine med/1600 
MeSH ID D007669
A Wikimédia Commons tartalmaz Vesekövesség témájú médiaállományokat.

TünetekSzerkesztés

 
A vesekövesség lokalizációja
  • nagyon éles, "a tapasztalat szerint a legkínzóbb", görcsös fájdalom a lágyékban és az ágyékban, de előfordulhat a hát alsó részén is,
  • hányinger, hányás, székelés,
  • véres vizelet a vese és/vagy a húgycső sérülése miatt,
  • genny a vizeletben,
  • a vizelést égető érzés kíséri,
  • a vizelet mennyisége a húgyhólyag vagy a húgycső elzáródása miatt csökken vagy pang,
  • a vesemedence és a kelyhek puffadása, tágulása.

A vesekövesség okaiSzerkesztés

A vesekő általában felnőtt betegekben fordul elő a veseparenchimákban, a vesekelyhekben és a vesemedencén. Férfiakban gyakoribb mint a nőkben. A vesekő kialakulását befolyásoló tényezők a vizeletpangással járó betegségek, illetve az idült uroinfectio, az anyagcserezavarok, és a hajlam, melynek hátterében genetikai okok is fellelhetők.

A vesekövek típusaiSzerkesztés

Kalcium-foszfátSzerkesztés

Kalcium-foszfát összetételű vesekő alakulhat ki, ha

  • kalciumtartalmú élelmiszert fogyaszt a beteg nagy mennyiségben huzamosabb időn keresztül.
  • hypercalcaemia fennállásánál, amelyet hyperparathyreosis vagy daganatos csontszövet roncsolódása okoz.
  • nagy adag D vitamin bevitele, tartós immobilisatio, és a renális tubularis acidosis is okozhatja.

OxalátkőSzerkesztés

(Kalcium-oxalátkő) a húgykövek 50%-ában található, képződésüket serkenti a vegetáriánus táplálkozás, a C-vitamin túladagolása és az ileumbetegség.

UrátkőSzerkesztés

Rózsaszínű húgysavkő. Állati eredetű fehérjében dús táplálkozásnál, köszvényes betegnél, myeloproliferatív betegségnél (leukémia, limfóma) várható. Az urátkövek a vesekövek 5-13%-át teszik ki, és főleg férfiak szenvednek az általa okozott vesekövességben.

CisztinkőSzerkesztés

Örökletes cisztinuriánál fordul elő. A vesekő nagysága eltérő, a homokszem nagyságúak spontán ürülnek, egyes kövek korall alakúak, kitöltik a vesekelyheket és a vesemedencét, roncsolják a veseszövetét, vérzést, vizeletpangást és kiújuló gyulladást okoznak. A húgyvezetékben (ureter) beékelődött kő megakadályozza a vizelet ürülését, minek következtében a húgyvezeték kitágul (hydroureter), a tartós vizeletpangás a vesemedencét is kitágítja (hydronephrosis) majd szétroncsolja a vese szövetét. A búzaszem nagyságú kövek a vesemedencéből a húgyvezetékbe, majd a húgyhólyagba vándorolnak és innen a húgycsőn keresztül a külvilágba távoznak.

CiszteinSzerkesztés

A cisztein anyagcserezavara a vizelet magas cisztein-szintjét okozza. Hajlamos a kristályképzésre, és ez kövek kialakulásához vezethet. Ezek a kövek nagyon ritkák, a veseköveknek mintegy 1-3%-a cisztein kő.

StruvitkőSzerkesztés

Csak fertőzött vizeletben alakul ki, összetevője magnézium, ammónia és foszfát.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sakhaee K, Maalouf NM, Sinnott B. (2012. June). „Clinical review. Kidney stones 2012: pathogenesis, diagnosis, and management.” (angol nyelven). J Clin Endocrinol Metab. 97 (6), 1847-60. o. DOI:10.1210/jc.2011-3492. PMID 22466339.  
  2. Archivált másolat. [2017. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)