Veszelszky Béla

magyar festőművész

Veszelszky Béla (Weszelszky Béla) (Budapest, 1905. július 24.[1]Budapest, 1977. január 12.[2]) magyar festőművész.

Veszelszky Béla
Született1905. július 24.
Budapest
Meghalt1977. január 12. (71 évesen)
Budapest

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Dr. Weszelszky Gyula (1872–1940) egyetemi tanársegéd és Hlavacsek Erzsébet (1882-1912) voltak.[1][3] Az 1920-as években ismerkedett meg Kepes György révén Kepes Ferenccel. Gyógyszerészeti iskoláját félbehagyva iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára 1924-ben, ahol 1929-ben diplomázott le Glatz Oszkár tanítványaként. 1930-ban Bécsbe, 1932-ben Berlinbe ment. 1930–1942 között összesen három festménye maradt fenn. Nagy hatással volt rá Schmitt Jenő Henrik filozófiája és esztétikája. 1933–1956 között különböző munkákból élt: rajztanár, műszaki rajzoló, betonelemgyári segédmunkás. 1953-tól festett újra, de 1956 után lett igazán nagy festő. 1953–1964 között portrékat és csendéleteket készített. 1957–1965 között tájképeket festett. 1962-től volt kiállító művész. 1965–1976 között csendéleteket, portrékat és önarcképeket festett.

MagánéleteSzerkesztés

1944-ben házasságot kötött.[2]

MűveiSzerkesztés

  • Ádám és Éva-szőnyegterv (1929-1931)
  • Férfi portré (Szabó Lajos) (1940)
  • Veszelszky Eszter portréja (1953)
  • Kakasos ornamenstervek (1956-1957 és 1976)
  • Csendélet (1957)
  • Táj (1960)
  • Tájrészlet (1962)
  • Csendélet (Köcsög) (1963)
  • Kukorica (1965)
  • Küzdő Ádám (1970-1975)
  • Önarckép V. (1975)
  • Önarckép (1976)
  • Pusztaszeri úti panoráma

KiállításaiSzerkesztés

EgyéniSzerkesztés

Válogatott, csoportosSzerkesztés

Róla szóló filmekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bálint - Kunszt György - Mándy Stefánia: Veszelszky Béla (Hatvan, 1978)
  • Mezei O.: In memoriam Veszelszky Béla (Művészet 1978)
  • Körner Éva: Egy régi beszélgetés Veszelszky Bélával (Művészet 1979)
  • Kemény K.: Az ablak, a táj, a valóság (Ars Hungarica, 1981)
  • Tandori - Földes: Veszelszky Béla (Budapest, 1986)
  • Sinkovits P.: Pontokból épített világ (Művészet, 1986)
  • Andrási Gábor: A Küzdő Ádám (Művészet, 1988)
  • Andrási Gábor: Veszelszky Béla (Új Művészet Könyvek 3. 1994)
  • Jovánovics Gy.: Gondolatfoszlányok Veszelszky Béláról (Új Művészet, 1995)
  • Molnár Sándor: Egy ismeretlen festő: Veszelszky Béla (Kortárs, 1997)
  • Kunszt György: Mélyértelmű egyidejűség - Veszelszky Béla kiállítása a Műcsarnokban és Szabó Lajos kiállítása az Ernst Múzeumban (Új Művészet, 1997)