Főmenü megnyitása

Victor Frederick Weisskopf (Bécs, 1908. szeptember 19.Newton, Massachusetts, 2002. április 22.) osztrák-amerikai fizikus.

Victor Frederick Weisskopf
VictorWeisskopft-LosAlamos.jpg
Életrajzi adatok
Született1908. szeptember 19.
Bécs
Elhunyt2002. április 22.
(93 évesen)
Massachusetts
Ismeretes mint
  • fizikus
  • magfizikus
  • egyetemi oktató
Nemzetiség osztrák-amerikai
Iskolái Göttingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterület fizika
Tudományos fokozat PhD (1931)
Szakmai kitüntetések
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • Prix mondial Cino Del Duca (1972)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Max Planck-érem (1956)
  • William Procter Prize for Scientific Achievement (1984)
  • Oersted Medal (1976)
  • Nemzeti Tudományos Érem (1979)
  • Fizikai Wolf-díj (1981)
  • J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1983)
  • díszdoktor (Bécsi Egyetem)
  • Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Public Welfare Medal (1991)
  • Albert Einstein-érem
  • Enrico Fermi-díj (1988)
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1981)
A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Frederick Weisskopf témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1928-ban Göttingenbe ment fizikát tanulni, amely akkoriban a világ kiemelkedő fizikusainak találkozóhelye volt. Itt ismerkedett meg a gyorsan fejlődő kvantummechanika rejtelmeivel. Különösen a megszületőben lévő kvantumelektrodinamika érdekelte. Huszonkét éves korában Wigner Jenővel közösen kidolgozta a spektrumvonalak természetes vonalszélességének kvantumelméletét, amivel igen hamar nevet szerzett magának. Heisenberg, Schrödinger, Pauli és Niels Bohr mellett dolgozhatott a Dirac-féle kvantumelmélet által felvetett alapvető divergenciaproblémák vizsgálatában. 1934-ben Pauli azzal a nem triviális feladattal bízta meg, hogy számolja ki az elektron sajátenergiáját, aminél figyelembe kellett vennie a saját elektromágneses térrel való kölcsönhatást is. Természetesen így is divergens eredményt kapott, amelyről azonban később Wendell Furry segítségével sikerült kimutatni, hogy csak igen gyenge, logaritmikus divergencia.

A nemzetiszocializmus uralomra jutása után 1937-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol a Rochester Egyetemen kapott oktatói állást, és az atommagok fizikájának kutatásába kezdett. E sokéves munkájának eredménye a John Blattal közösen írt Elméleti magfizika” című, 1952-ben megjelent könyv, amely évtizedekig a magfizikusok bibliájának szerepét töltötte be. Magfizikai munkásságának természetes következménye volt, hogy a Manhattan terv résztvevőjeként Los Alamosba került, ahol az elméleti osztály vezetője, Hans Bethe helyettese lett.

MagyarulSzerkesztés

  • Fizika a huszadik században. Esszék, tanulmányok; előszó Hans A. Bethe, ford. Vekerdi László; Gondolat, Bp., 1978
  • Tudás és csoda. A természet, ahogyan az ember megismerte; ford. Boschán Péter; Gondolat, Bp., 1987
Tudásunk sziget az ismeretlen óceánjában, és minél nagyobbra nő ez a sziget, annál hosszabb parton érintkezik az ismeretlennel.

– Victor Frederick Weisskopf

A háború befejeztével a Massachusetts Institute of Technology ajánlott fel neki professzori állást Cambridge-ben. Ismét örömmel vetette bele magát a kvantumelektrodinamika divergenciáinak vizsgálatába. Igen közel járt ahhoz, hogy elsőként dolgozza ki a Lamb-féle eltolódás pontos elméletét.

2002. április 22-én, 93 évesen az USA Newton városában, Massachusetts államban hunyta le örökre szemét. Eltávoztával egy kiváló tudóssal és egy reneszánsz emberrel lett szegényebb az emberiség.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor Frederick Weisskopf című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés