Victor Noir
Victor Noir (Attigny, 1848. július 27. – Párizs, 1870. január 10.) francia újságíró volt, akit Pierre Napoléon Bonaparte herceg meggyilkolt. Halála jelentősen hozzájárult a monarchia bukásához.
| Victor Noir | |
 | |
| Született | Yvan Salmon 1848. július 27. Attigny |
| Elhunyt | 1870. január 10. (21 évesen) Párizs |
| Álneve | Victor Noir |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia |
| Foglalkozása | szélsőbaloldali újságíró |
| Halál oka | agyonlőtték |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Noir témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Victor Noir életéről keveset tudni, a nőcsábász hírében[1][2] álló fiatalember elsősorban halálának körülményei miatt lett híres. Annyit tudni róla, hogy Yvan Salmon néven született egy zsidó családban; apja suszter volt.[1] A fiatalember Párizsba ment, ahol a szélsőbaloldali, a császárságot rendszeresen támadó La Marseillaise című lap újságírója lett.[3] Itt dolgozott 22 éves korában, 1870. január 10-én bekövetkezett haláláig. A legenda szerint másnap lett volna az esküvője.
Halála szerkesztés
1869-ben vita tört ki két korzikai újság között I. Napóleon francia császár megítéléséről. A Paschal Grousset által szerkesztett La Marseillaise a köztársaságpárti radikális lap mellé állt. A vitába belekeveredett I. Napóleon öccsének, Luciennek Pierre nevű fia is, az uralkodó, III. Napóleon unokatestvére, akit Paschal Grousset párbajra hívott ki.[4]
Victor Noir és egy kollégája, Ulric de Fonvielle 1870. január 10-én felkereste a herceget párizsi házában, a rue d'Auteuil 59-ben, hogy átadja Grousset párbajkihívását. Mindkét újságírónál fegyver volt. A Pierre Napoléon Bonaparténál történt események nem rekonstruálhatók pontosan. A két újságíró valamilyen okból nem a herceg segédeivel, hanem magával az arisztokratával találkozott.[5] Vita kerekedett közöttük, amelynek hevében Pierre Napoléon Bonaparte agyonlőtte Victor Noirt.[4]
A történtekről két verzió született. A herceg azt állította, hogy Victor Noir megütötte őt, ezért lőtte le, míg Ulric de Fonvielle ezt tagadta: szerinte a gyilkos lövés előtt nem érte fizikai inzultus az uralkodó unokatestvérét. A bíróság elfogadta a herceg védekezését, és 1870. március 21-én felmentette.[3]
A gyilkosság következményei szerkesztés
Victor Noir halála, majd a felmentő ítélet hatalmas felzúdulást váltott ki Franciaországban. 1870. január 12-én, az újságíró temetésén, Neuillyben százezer ember vett részt.[6] A szertartás dühödt politikai demonstrációvá vált, amelyet számos forrongó tüntetés követett. Az elkeseredett tiltakozások végigkísérték a haldokló monarchia utolsó hónapjait. 1891-ben, a Harmadik Köztársaság korában Victor Noir holttestét átvitték a sokkal divatosabb Père-Lachaise temetőbe, ahol a francia történelem és művészet sok kiemelkedő alakja alussza örök álmát. Az újságírót a 92-es parcellában temették el. A síron a halott újságírót ábrázoló szobrot helyeztek el, amelynek sok nő mágikus, termékenységet elősegítő hatást tulajdonított.
Érdekességek szerkesztés
- Pierre Napoléon Bonaparte egyáltalán nem tartotta a kapcsolatot a császárral, sőt kifejezetten antiroyalista volt, hiszen a szélsőbal képviselőjeként jutott be a francia törvényhozásba[3]
- A herceg hirtelen haragú ember volt, korábban első felindulásában agyonlőtt egy férfit Olaszországban[6]
- Adrian Mathews írt egy regényt The hat of Victor Noir (szabad fordításban Victor Noir kalapja) címmel[7]
Galéria szerkesztés
-
A híres gyilkosság -
Korabeli metszet a temetésről -
Kép a sírról a 19-20. század fordulóján -
A fényesre csókolt ajkak -
Victor Noir sírja napjainkban -
A csillogóra simogatott férfiasság
Források szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ a b Androom.com, Noir, Victor. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
- ↑ Raingood.com, The tomb of Victor Noir. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
- ↑ a b c Új Szó, Haló porukban is hódítanak. (Hozzáférés: 2011. október 13.)[halott link]
- ↑ a b Encyclopedia Britannica, Victor Noir. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
- ↑ Paris Play, Rub it for luck. [2012. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
- ↑ a b Findgrave.com, Victor Noir. [2015. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
- ↑ Amazon.com, The hat of Victor Noir. (Hozzáférés: 2011. október 13.)