Vida Gábor (biológus)

Vida Gábor (Budapest, 1935. március 24. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biogenetika és az ökológia neves kutatója. 2004 és 2006 között az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója.

Vida Gábor
Életrajzi adatok
Született	1935. március 24. (89 éves) Budapest
Ismeretes mint	biológus tanár botanikus
Nemzetiség	magyar
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	biológiai tudományok
Kutatási terület	ökológia, biodiverzitás, biogenetika
Tudományos fokozat	kandidátus (1965), akadémiai doktor (1973)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem	professor emeritus (tanszékvezető 1973–2005)
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet	igazgató (2004–2006)
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (1997)
Akadémiai tagság	levelező (1985), rendes (1993)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vida Gábor témájú médiaállományokat.

Életpályája

1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (Természettudományi Kar) ahol 1957-ben kapta meg biológia-kémia tanári szakos diplomáját.

1957 és 1960 között a Szőlészeti Kutató Intézetben dolgozott, majd egy évig középiskolában tanított. 1961-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia Genetikai Intézetének munkatársa, majd 1970-től az MTA Botanikai Kutató Intézete mikroevolúciós csoportjának vezetője volt (kandidátusi és akadémiai doktori fokozatait a két intézményben szerezte). 1973-ban nevezték ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány Karán a Genetikai tanszék vezetőjévé, illetve megkapta egyetemi tanári kinevezését. Ugyanitt az MTA és az ELTE közös evolúció-genetikai kutatócsoportjának munkáját is irányította. A tanszéket 2005-ig vezette. 2004 és 2006 között az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének (Vácrátót) igazgatója volt.

1965-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1973-ban akadémiai doktori értekezését. 1985-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. 1988 és 1992 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, valamint 1989 és 1991 között az Európai Evolúció-biológiai Társaság alelnöki tisztét töltötte be. Ugyanekkor a Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke és 1993 és 1999 között a Magyar Genetikusok Egyesületének elnöke is volt.

Munkássága

Kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott, melyek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak. Az evolúciógenetika területén a fajok sokféleségének kialakulását, mechanizmusának pontos menetét, lefolyását vizsgálja. Foglalkozik a fenntartható fejlődés biológiai vetületének kérdésével is, ezzel kapcsolatban több konferencián vett részt és szólalt fel.

Jelentős a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége is: több biológiai témájú ismeretterjesztő könyv szerzője, ezekben a genetika, az ökológia és a környezetvédelem egyes kérdéseit taglalja elsősorban fiatalabb korosztályok számára.

Díjai, elismerései

• Pro Natura díj (1996)
• Széchenyi-díj (1997)
• Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (2001, OTKA)
• Deák Ferenc kutatási díj (2004, Pro Renovanda Cultura Hungariae)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006)

Főbb publikációi

• Evolúció I-V. (Budapest, szerk. 1981–1985)
• Az élet keletkezése (Budapest, 1981)
• Génbankok és természetvédelem (Természet Világa, 1984)
• A speciáció genetikája (Budapest, 1989)
• A bioszféra szerveződésének genetikai alapja (TermészetBúvár, 1991)
• A biológiai sokszínűség (1992)
• A biodiverzitási feladvány (Budapest, 1995)
• A fenntartható fejlődés és a bioszféra (1995)
• Bioszféra és biodiverzitás (Budapest, 1996)
• Biodiverzitás és globális problémák (Élet és Tudomány, 1997)
• A Bős–Nagymarosi Vízlépcső és az ökológia (Budapest, 1998)
• Általános genetika (Budapest, 1999)
• Helyünk a bioszférában (Budapest, 2001, 2008 ISBN 978-963-9326-12-5)
• Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai; Semmelweis, Bp., 2012 (Studia physiologica)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1383. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1177. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Portré a Greenfo.hu oldalán
• A DNS-től a globális felmelegedésig. A 70 éves Vida Gábor köszöntése; szerk. Jordán Ferenc; Scientia, Bp., 2005