Wikipédia

Vikidál Gyula

(1948–) magyar énekes, színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 2. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Vikidál Gyula (Budapest, 1948. január 25. –) Liszt Ferenc-díjas és kétszeres EMeRTon-díjas magyar énekes, színész, a P. Mobil, Dinamit, P. Box és MHV zenekarok egykori frontembere.

Vikidál Gyula
Az Egy csepp emberség Székelyföldért koncerten (2005. október 28.)
Az Egy csepp emberség Székelyföldért koncerten (2005. október 28.)
Életrajzi adatok
BecenévPitkin
Született1948. január 25. (77 éves)
Budapest
Származásmagyar
HázastársaKékesi Judit
GyermekeiVikidál Zsófia
Pályafutás
Műfajokrock, hard rock, heavy metal, nemzeti rock, musical
Aktív évek1965–
Híres dalKétforintos dal, Menj tovább!, Szállj fel, szabad madár!
EgyüttesPannónia, P. Mobil, Dinamit, P. Box, MHV, Mobilmánia
Hangszerénekhang
Hangtenor
Díjak
Tevékenység
Vikidál Gyula weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vikidál Gyula témájú médiaállományokat.
Bencsik Sándor basszusgitárossal (1983)
A Pandora's Box zenekar énekeseként
Vikidál Gyula (középen) a P. Mobil zenekar frontembereként

Pályafutása

szerkesztés

1965-ben indult zenei pályája, először az Iris, majd a Gemler, Pop, Recorder, Gesarol és Pannónia együttes tagja volt. 1974-ben csatlakozott a P. Mobilhoz (a Gesarol utódjához), melyben kis megszakítással 1979-ig énekelt; ez az együttes hozta meg számára az országos hírnevet. Ám mivel a P. Mobil nem adhatott ki nagylemezt, Vikidál többször is távozni akart az együttesből, többek között 1978-ban, amikor a Korál zenekarral egy teljes lemeznyi anyagot vettek fel, és a májusi bemutatkozó koncertjükre készültek. Végül a P. Mobilban maradt, de hamarosan végleg elhagyta a formációt. 1979-ben az év énekesévé választották. 1979–1982 között a Dinamit, 1982–1985 között a P. Box és 1989–1995 között az MHV együttesben énekelt. A nagyon hamar országos ismertséget elért Dinamit első nagylemezének (Dinamit, 1980) szövegét ő írta, amelyen olyan dalok szerepelnek, mint például a Tinédzser dal, Igazság és Dinamit a vérem. 1982 elején a zenekar feloszlott, ekkor a HitRock és a Kugli állandó vendégeként lépett fel, miközben gyárban dolgozott és vasat gyűjtött. Később a P. Box zenekarban ő hívta életre A zöld a bíbor és a fekete című rockklasszikust, valamint Bencsik Sándorral közösen megírták a Vágtass Velem és Soha nem elég című neves slágereket.

Színészként első szerepét Máté Péter és S. Nagy István Krízis című, a Városmajorban bemutatott produkciójában kapta. A darab ugyan megbukott, őt azonban felfedezték a színház számára. A következő szerepet az István, a király című rockoperában kapta 1983-ban, ő alakította ugyanis Koppány vezért. Ugyanebben az évben ismét az év énekese lett, amihez nagyban hozzájárult az István, a királyban nyújtott teljesítménye is. 1986-ban kapta meg első szerepét a Rock Színházban: ő játszotta Pilátust a Jézus Krisztus Szupersztár című darabban. Év végén felkérést kapott a Nemzeti Színházból Koppány szerepének eljátszására (ő volt az egyetlen, akit az eredeti társulatból meghívtak). Színházi elfoglaltságai miatt el kellett hagynia a P. Box formációt. 1987-től a Rock Színházban, majd később a Madách Színházban játszhatta a világhírű musical, A nyomorultak főszereplőjének, Jean Valjeannak a szerepét; színházi berkekben ezzel vált igazán ismertté[forrás?].

1992-től a Madách Színház társulatának tagja lett. Itt olyan neves szerepeket játszhatott el, mint Valkay tanár úr (Légy jó mindhalálig) vagy a Fáraó (József és a színes, szélesvásznú álomkabát). Színészi munkája mellett 2008-ig a Boxer, 2008–2009-ben pedig a Mobilmánia együttesben énekelt, utóbbiban 2010-től nagyon gyakran vendégszerepel és a zenekar örökös tagja. Ezt követően 2015-ben visszatért a Madách Színházba, ahol a püspök szerepét játszotta A nyomorultak musicalben. 2018-ban a Budapest Sportarénában egy 4 és fél órás koncerttel ünnepelte 70. születésnapját, majd 2023-ban 75. születésnapja alkalmából a Barba Negra Redben adott nagykoncertet.

Nős, felesége a híres basszusgitáros, Kékesi László testvére, Kékesi Judit, akivel már több, mint 50 éves házasságban él.

2004-ben, a szóbeszédet követően beismerte, hogy 1981 és 1986 között Dalos fedőnéven a III/III-as csoportfőnökség ügynöke volt „titkos megbízott” (TMB) minőségben, és szóbeli jelentéseket adott az állambiztonságnak, mások mellett Nagy Feróról, de Erdős Péterről is. Egy 2024-ben megjelent könyvben azonban végleg bizonyítást nyer, hogy a jelentések tartalma egyáltalán nem Vikidáltól származik. A szövegek lejegyzője - maga a tartótiszt - szinte tűpontossággal írta le a jelentésekben különböző újságcikkek tartalmát. A jelentés írása közben tehát ott volt egy újság a tiszt mellett, amiből másolhatott, majd az információ forrásának Dalost jelölte meg. Világosan látszik, Dalos ügynöksége kizárólag arra volt jó, hogy azon információkat, amelyeket az Állambiztonság hallani akart, egy név mögé rejtsék, ezzel hitelessé tegyék, még akkor is, ha a „titkos megbízott” nem is tudott erről. Mivel az újságok rágalmazást nem tartalmaztak, ezért "Dalos" jelentései legnagyobb részben teljesen semlegesek. Amely egy kicsit is terhelő lenne, az is a tartótiszttől származik, ugyanis egy újságbeli információ leírása után, a jelentése összefoglalójában többször egy, valaki számára terhelő következtetésre jut, de itt megint csak azért, hogy az Állambiztonság jelentéseken keresztül is megkapja azt, amit hallani szeretett volna.[1][2][3]

Diszkográfia

szerkesztés

P. Mobil

szerkesztés
  • 1978 – Kétforintos dal / Menj tovább (SP) (stúdiófelvétel)
  • 1979 – Forma I. / Utolsó cigaretta (SP) (1978-as koncertfelvétel, Láng Művelődési Központ)
  • 1984 – Honfoglalás (LP / MC, 2003: CD bónuszdalokkal) (a címadó szvit ötödik tételében + a CD-kiadás bónuszdalaiban)
  • 1998 – Az „első” nagylemez '78 (CD / MC) (1978, Láng Művelődési Központ)
  • 1999 – Színe-java 1. – Színe (CD / MC) (újra-felvett változatok egy részében)
  • 2003 – Múlt idő 1973–1984 (CD) (demó- és koncertfelvételek) (Az Örökmozgó lettem... című P. Mobil könyv 1. CD-melléklete)
  • 2003 – Mobilizmo (CD / MC) (a bónuszdalokban)
  • 2003 – Heavy Medal (CD / MC) (a bónuszdalokban)
  • 2009 - 4 Rocktenor (CD)
  • 2015 – Vikidál-évek (1976-1979) (CD / LP) (demó- és koncertfelvételek)

Dinamit

szerkesztés
  • 1979 – Tinédzser dal – Neked adnám a világot (SP)
  • 1979 – Igazság – Mi ez az érzés (SP)
  • 1980 – Dinamit (LP)
  • 1981 – A híd (LP)

P. Box

szerkesztés
  • 1982 - P. Box (vokál - B1)
  • 1982 - Pandora's Box (SP) (A zöld a bíbor és a fekete - Valami rock and roll)
  • 1983: Kő kövön
  • 1985: Ómen
  • 1995: A zöld, a bíbor és a fekete (Bencsik Sándor-emlékalbum, Vikidál három dalban énekel a P. Boxban, valamint a címadó dal remake-jében)

MHV

szerkesztés
  • 1989: Ébresztő
  • 1991: In The USA
  • 1995: Bölcsőtől a sírig

Szólóalbumok

szerkesztés
  • 1985: Vikidál Gyula
  • 1990: Maradsz, aki voltál
  • 1993: Keresztúton állok
  • 1994: Vikidál Plussz
  • 1998: Féltett kincseim

Mobilmánia

szerkesztés
  • 2008: Ez a mánia
  • 2014: Fénypokol (Az ördög itt belebukott című dalban közreműködik)
  • 2017: Vándorvér (Segíts, hogy úgy legyen című dalban közreműködik)
  • 2018: Ez még nem a Pokol / Landed In Your Hell (Ez a mánia, Még ne búcsúzz el, Az ördög itt belebukott, Segíts, hogy úgy legyen)
  • 2024: Itt vagyok, hogy újból kitalálj (Ez a mánia, Az ördög itt belebukott)

Közreműködések

szerkesztés

Könyvek

szerkesztés
  • Győri Magda: Vikidál (1990)
  • Takács Tibor: Dalos-könyv - A filológia öröme, avagy kis magyar rock and roll svindli (2024)

Színpadi szerepek

szerkesztés

Filmjei

szerkesztés

Játékfilmek

szerkesztés

Tévéfilmek

szerkesztés
  • A téli csillag meséje (1984)
  • Erdély aranykora 1-2. (1989)
  • Julianus barát 1-3. (1991)
  • TV a város szélén (1998)
  • Örökmozgó lettem – P. Mobil sztori (2001)
  • Az élet szép, az élet minden
  • A Zöld a Bíbor és a Fekete
  • A Hortobágy legendája (2008)

Díjak, elismerések

szerkesztés

Jelentősebb zenésztársai

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vikidál_Gyula&oldid=27892362”