A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön. A fogalom meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell alapjában megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal.[1]

A kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a judaizmus szinte mindig szerepel a világvallások listáján.[2] Egyes vallástudósok más vallásokat, például a szikhizmust, a zoroasztrizmust vagy a baháʼí hitet is belefoglalják a kategóriába.

Helmuth von Glasenapp alapján legalább nyolc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot.[3]

A domináló világvallások földrajzilag: lila: keresztény, zöld: iszlám, narancssárga: hindu, citromsárga: buddhista, narancs csíkkal: kínai vallások, rózsaszín: népi vallások, szürke: vallástalan

A nagy világvallások:

Egyéb, kisebb világvallások:[9]

Besorolás szerkesztés

Univerzális vallások szerkesztés

A világvallás fogalmának szűkebb meghatározása csak a buddhizmust, a kereszténységet és az iszlámot foglalja magában, amelyeket néha univerzális vallásokként is emlegetnek.[10] Az egyetemes érvényesség igénye ezeknél már a vallás megalapításakor jelen volt, világszerte elterjedtek, és nagyon nagy a követőik száma.

Népvallások szerkesztés

Két világvallást, a hinduizmust és a judaizmust néha népvallásnak is nevezik. Más népvallások közé tartozik a taoizmus vagy a kínai univerzizmus. Jellemzőjük, hogy nagyon erősen kötődnek egy adott néphez és a kultúrájukhoz. A hívők zömmel beleszületnek ezekbe a vallásokba; később általában nem lehet csatlakozni hozzájuk, és többnyire nincs hittérítő igényük sem.

Csoportosítás szerkesztés





 

A világ vallási megoszlása[11]

  Kereszténység (31,5%)
  Iszlám (23,2%)
  Vallástalan (16,3%)
  Hinduizmus (15%)
  Buddhizmus (7,1%)
  Népi vallások (5,9%)
  Más vallások (1%)

A világvallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek.

Nyugati (ábrahámi) vallások szerkesztés

A „történeti istenkinyilatkoztatásnyugati (ábrahámi) vallásai mindennek a létezését egy, a világtól elkülönült, annál végtelenül hatalmasabb személyes Istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre, autonóm módon uralkodik mindenek felett. A kereszténységben a Föld teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen.

Keleti vallások szerkesztés

A keletiek „az örök világtörvény vallásaiként” jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli.

Két nagy csoportja az indiai vallások és a kelet-ázsiai vallások:

Az indiai vallások alcsoportjai:
A kelet-ázsiai vallások alcsoportjai:

A világvallásokon belüli fő irányzatok szerkesztés

Kereszténység

Iszlám

Zsidó vallás

Hinduizmus

Vaisnavizmus · Saktizmus · Saivizmus

Buddhizmus

Mahájána · Théraváda · Vadzsrajána

Dzsainizmus

Digambara · Svétámbara

Kínai vallás

Konfucianizmus · Taoizmus · Kínai buddhizmus · Népi vallás

Térképek szerkesztés

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A világvallás fogalma Bellinger szerint: „tanaikat egyetemes érvényességgel hirdetik, és hogy a föld minden régiójában elterjedtek, és/vagy hogy követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.” Bellinger, Gerhard J.. Világvallások, Nagy Valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó, 403-404. o. (1993) 
  2. pl. Encyclopædia Britannica 2010.
  3. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
  4. 2015-ben http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/04/06/why-muslims-are-the-worlds-fastest-growing-religious-group/
  5. 2015 http://www.gordonconwell.edu
  6. 2012 http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-hindu/
  7. http://www.huffingtonpost.com/howard-steven-friedman/5-religions-with-the-most_b_853000.html
  8. http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-buddhist/
  9. Archivált másolat. [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  10. Patrick Laube u. Francis Rossé: Anthropogeografie: Kulturen, Bevölkerung und Städte. Compendio Bildungsmedien, Zürich 2009, ISBN 978-3-7155-9366-1. S. 48.
  11. Felmérés: "Pew - 2012"

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Religion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.