Villamosmérnök

A villamosmérnök elektromos, illetve elektronikus eszközök, berendezések, létesítmények tervezésén, gyártásán, működtetésén dolgozik. A villamosmérnöki szakma eredményei mindennapi életünket is áthatják, a háztartástól a közlekedésen át, a szórakozás, az ipar különféle területein is meghatározóak. A felsőoktatásban (főiskolán, egyetemen) végzett villamosmérnökök alkalmassá válnak különböző villamos berendezések tervezésére és üzemeltetésére az ipari folyamatirányítás, a digitális rendszerek, telekommunikáció, energetika, a járművillamosság és az űrkutatás területén.

Kompetenciák és szakirányok

A ma villamosmérnökének egyaránt járatosnak kell lennie a villamosmérnökség, az informatika, az irányítástechnika és a menedzsment területén. Ennek érdekében a képzés során a szakmai törzsanyag mellett olyan gazdasági és humán ismeretekkel is ellátják a hallgatókat, mint a közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan vagy a jogi ismeretek. A szakmai törzsanyagot olyan tárgyakból állították össze, mint a villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, szabályozástechnika/automatika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika, laboratórium).

A villamosságtan még fiatal tudomány, ebből kifolyólag folyamatosan fejlődik (leginkább a 20. század második felétől) és ennek köszönhetően a legkülönfélébb szakosodási lehetőséget kínál a villamosmérnököknek a villamos energetikától kezdve a katonai elektronikai eszközökön át a nanotechnológiáig.

Képzés

Magyarországon csak 1949 óta beszélhetünk önálló villamosmérnök képzésről, ekkor alapították meg a Villamosmérnöki Kart a Műegyetem Gépészmérnöki Kar elektromos tagozatából.

• Az elektronikai technikusnál magasabb, de a BSc szintnél alacsonyabb képzettséget ad a villamosmérnök-asszisztens felsőfokú szakképzés, mely 2 év alatt elvégezhető. A képzést szakközépiskola is indíthatja.
• Egyes (köztük nagy múltú) főiskolákon és egyetemeken BSc, és arra épülő MSc szintű villamosmérnöki, illetve mérnöktanári szakok indulnak.

Magyarországi intézmények

Az alábbi felsőoktatási intézményekben (és karokon) van jelenleg (2009) villamosmérnöki képzés:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BSc és MSc szinten, ill. MSc mérnöktanári)
• Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (BSc és felsőfokú szakképzés, ill. MSc szinten villamosmérnöki és mérnöktanári)
• Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (BSc , MSc szinten és felsőfokú szakképzés)
• Dunaújvárosi Főiskola (csak felsőfokú szakképzés)
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar (BSc és MSc szinten)
• Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar (csak BSc szinten)
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (csak BSc és felsőfokú szakképzés)
• Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar (BSc, MSc szinten és felsőfokú szakképzés)
• Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (csak felsőfokú szakképzés)

Híres magyar villamosmérnökök

• Gábor Dénes
• Horányi Özséb
• Kandó Kálmán
• Liska József
• Roska Tamás
• Tihanyi Kálmán
• Tófalvi Gyula
• Vámos Tibor
• Verebélÿ László
• Zipernowsky Károly

Lásd még

• Mérnöki tudomány

Források

• Szakleírások
• A BME rövid története

További információk

• Villamosmérnök.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Elektronika.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Mérnök-kereső.hu – Villamosmérnök és mérnök kereső szakportál
• Mérnökbázis.hu – Mérnök és villamosmérnök oldal