Vim (folyó)

folyó Oroszországban

A Vim (oroszul: Вымь) folyó Oroszország európai részén, Komiföldön, a Vicsegda jobb oldali mellékfolyója.

Vim
'Вымь
Közigazgatás
OrszágokOroszország
'Komiföld
Földrajzi adatok
Hossz499 km
Vízhozam196 m³/s
Vízgyűjtő terület25 600 km²
ForrásTyimani-hátság
é. sz. 64° 16′ 40″, k. h. 51° 01′ 14″
TorkolatVicsegda
é. sz. 62° 13′ 00″, k. h. 50° 23′ 32″
Elhelyezkedése
Térkép
A Vim az Északi-Dvina vízgyűjtő rendszerében
A Vim az Északi-Dvina vízgyűjtő rendszerében
A Wikimédia Commons tartalmaz Vim témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Névváltozatok: Julva (Юлва); a felső szakaszon: Emba (Эмба).

Régi, helyi neve Jemva (Емва). A név obi-ugor eredetű és 'szent folyó'-t jelent.

Földrajz szerkesztés

Hossza: 499 km, vízgyűjtő területe: 25 600 km², évi közepes vízhozama: 196 m³/sec.

A Tyimani-hátságon ered és nagyrészt a hátság területén folyik dél felé. Uszty-Vim településnél ömlik a Vicsegdába, 298 km-re annak torkolatától. Vízgyűjtő területén fekszik Komiföld második legnagyobb tava, a Szindor. Tajgával borított völgye a felső és a középső szakaszon keskeny, az alsó szakaszon 2–3 km széles és ott erősen mocsaras.

Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója a 255 km hosszú Jolva (Ёлва, Иолва.) A Vim és mellékfolyói általában október végén, november elején befagynak, a tavaszi jégzajlás április végén, május elején kezdődik.

Felső folyásán több mint 100 km-en keresztül egyáltalán nincs település. A folyón lejjebb, 65 km-re a torkolattól fekszik Jemva, a Knyazspogoszti járás székhelye. 1985 óta város (kb. 14 000 fő). Az 1930-as évek közepétől több mint tíz évig a Gulag egyik helyi központja volt.

Valaha a Vim az Urálon át vezető kereskedelmi vízi út része volt, mely kapcsolatot teremtett Észak-Európa és Észak-Ázsia között. A folyóval kapcsolatos Permi Szent István misszionáriusi tevékenysége, a komik (zürjének) között ő kezdte el a térítést.

Források szerkesztés