Vincze Ottó (zeneszerző)
Vincze Ottó (eredeti neve: Winkelhoffer Ottó) (Visegrád, 1906. július 9. – Budapest, 1984. augusztus 14.) kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1954, 1957) magyar zeneszerző, karnagy. Innocent-Vincze Ernő (1903–1978) magyar drámaíró, librettista, dalszövegíró, dramaturg testvére.
Vincze Ottó | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Winkelhoffer Ottó |
Született | 1906. július 9.[1][2] Visegrád |
Elhunyt | 1984. augusztus 14. (78 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Sírhely | Farkasréti temető |
Pályafutás | |
Díjak |
|
Tevékenység |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Vincze (1911-ig Winkelhoffer) Antal mérnök és Roediger Kamilla voltak. 1922–1929 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol Siklós Albert oktatta. 1928-tól a felszabadulásig színházi karnagy és karmester volt. 1939–1942 között az állástalan zenészeket tömörítő Melles Béla-zenekart vezényelte. 1943–1945 között a Magyar Rádiónál dolgozott karmesterként és zeneszerzőként. 1945-ben az Igazolóbizottság feddésre ítélte, így a Rádiótól mennie kellett. 1946–1949 között a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott. Egy évadon át az Állami Bányász Színháznál (1949–1950), ezután az Úttörő Színháznál és Ifjúsági Színháznál dolgozott művészeti vezetőként 1950–1957 között. 1957–1960 között a Budapesti Operettszínház, majd 1961–1966 között a Petőfi Színház zenei vezetője és karnagya volt.
Az 1953-ban megrendezett II. Zenei Plénum keretében a Budapesti Operettszínházban bemutatták daljátékát (Boci-boci tarka), amellyel nagy sikert aratott. Sok filmzenét, komoly és könnyed jellegű dalokat írt zenekarra. Műveiből 8 hanglemez készült.
Sírja a Farkasréti temetőben található (26/1-3-6).
Színházi munkái
szerkesztésZeneszerzőként
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 18.
- Mikszáth Kálmán: Havasi szerelem (Farkas a havason) (1951-1952, 1963)
- Csizmarek Mátyás: Boci-boci tarka (1953-1954)
- Szigligeti Ede: Párizsi vendég (1955-1957, 1962)
- Tudorovszkaja-Metalnyikov: Tündér Heléna (1957)
- Barabás-Semsei: Budai kaland (1962)
- Móra Ferenc: Aranyszőrű bárány (1963)
Karmesterként
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 28.
|
|
Filmjei
szerkesztésDíjai
szerkesztés- Erkel Ferenc-díj (1954, 1957)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
Források
szerkesztés- Ábel Péter: Új Filmlexikon 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 633. old.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hangosfilm.hu
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
szerkesztés- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985
- Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979
- Könnyűzenei lexikon. Szerkesztette: Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
- Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8