Vinnicja

	Vinnicja (Вінниця)
	A Mihajlicsenko utca Vinnicjában
; Vinnicja címere	; Vinnicja zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Vinnicjai terület (1932. február 27. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1363
Polgármester	Szerhij Anatolijovics Morhunov
Irányítószám	21000–21499
Körzethívószám	+380 43
Testvértelepülései	Lista Lublin; Karlsruhe; Nancy; Münster;
	Népesség
Teljes népesség	369 739 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	5006 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	248 m
Terület	60,94 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 14″, k. h. 28° 28′ 02″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 14″, k. h. 28° 28′ 02″
	Vinnicja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vinnicja témájú médiaállományokat.

Vinnicja (ukránul: Вінниця, oroszul: Винница, lengyelül: Winnica, románul: Vinnița) város Ukrajnában, a Déli-Bug folyó partján, a Vinnicjai terület székhelye. Az 1970-es években létesített Albertirsa–Vinnicja-távvezeték végpontja.

Fekvése szerkesztés

Vinnicja 260 km-re helyezkedik el Kijevtől, Ukrajna fővárostól, 429 km-re Odeszától, és 369 km-re Lvivtől. A város a Podóliai-hátságon terül el.

Földrajz szerkesztés

Éghajlat szerkesztés

Vinnicja éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	11,6	17,3	21,2	29,4	31,8	34,6	35,5	37,3	36,5	26,9	19,9	12,4	37,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−1,6	−0,5	5,2	13,6	20,1	22,8	25,0	24,5	19,1	12,3	4,8	−0,1	12,2
Átlaghőmérséklet (°C)	−4,3	−3,4	1,5	8,7	14,6	17,6	19,6	18,9	14,0	8,0	2,1	−2,5	8,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,9	−6,2	−2,3	3,8	9,1	12,4	14,2	13,3	8,9	3,8	−0,6	−4,9	3,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−33,5	−28,5	−23,7	−7,3	−2,8	3,0	6,6	3,0	−2,4	−9,6	−22,2	−26,5	−33,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	29	27	31	45	51	95	91	69	58	34	39	36	602
Forrás: Клімат та погода Вінниця

Története szerkesztés

A város első említésének ideje: 1363. Magdeburgi városi jogokat 1640-ben kapott. Az Orosz Birodalmon belül teljes jogú város lett 1798-ban.

A település már a 16. században fontos kereskedelmi és politikai központ volt. A kozák háborúk és a második világháború alatt is fontos szerepet játszott. Adolf Hitler több hetet töltött itt 1942–1943-ban. A Harmadik Birodalom a város mellé helyezte Hitler legkeletebbre eső főhadiszállását, a Werwolfot.