Főmenü megnyitása

Virág Ferenc (püspök)

Pécs püspöke 1926-58 között

Virág Ferenc (1893-ig(?) Blum Ferenc) (Bonyhád, 1869. augusztus 22.Pécs, 1958. március 2.) pécsi megyés püspök.

Virág Ferenc
Virág Ferenc.jpg
Született Blum Ferenc
1869. augusztus 22.
Bonyhád
Elhunyt 1958. március 2. (88 évesen)[1]
Pécs
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1926. május 6. – )
pécsi püspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1892. június 25.
Püspökké szentelés 1926. május 6.
Pécs
Szentelők

Hivatal Pécsi püspök
Hivatali idő 1926–1958
Elődje Zichy Gyula
Utódja Rogács Ferenc
Társszentelt püspökök
Grősz József1929. február 24.

PályafutásaSzerkesztés

A gimnáziumot és a teológiát Pécsett végezte. 1892. június 25-én szentelték pappá. Kezdetben Németbólyban káplán, 1896-tól a szekszárdi gimnázium hittanára, 1897-től Pécsett székesegyházi karkáplán és a Katolikus Legényegylet elnöke, majd 1901-től a szeminárium spirituálisa és a tanítóképző hittanára.

1912-től Pakson, majd 1922-től Szekszárdon plébános. 1915-ben pápai kamarási, 1923-ban címzetes koroncói apáti címet nyert el.[2]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1926-ban Zichy Gyula püspököt kalocsai érsekké nevezték ki, így – Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök javaslatára – átadta az egyházmegye irányítását „az alsópapság legnépszerűbb és legérdemesebb papjának”, Virág Ferenc szekszárdi plébánosnak.[3] 1926. március 27-én nevezték ki pécsi megyés püspökké. Május 6-án Pécsett püspökké szentelték, majd május 19-én beiktatták hivatalába. 1927 és 1944 között a felsőház tagja volt. Az ifjúság és a papnevelés kérdéseivel foglalkozott.

Kormányzása alatt közel 30 templom épült az egyházmegyében, például az Újdombóvári, a Pécs-Gyárvárosi, a Pálos templom, a Pius (Jézus Szíve), a Szent István templom, a Bártfai utcai templom és a Pécs-Kertvárosi templom, valamint a temetői kápolna is. A Sarutlan Karmelita Nővérek rendjét ő hívta Pécsre 1928-ban, átadva nekik a Mindenszentek templomát és a mellette lévő területet.[3]

1943. június 6-án Esztergár Lajos akkori polgármester kezdeményezésére, a város főterén – püspöki szentmise keretében – Jézus Szíve oltalmába ajánlották a várost és lakóit.[3]

1954-ben a püspökszentlászlói kastélyt az egyházi szeretetszolgálatnak adta.[4]

MűveiSzerkesztés

Önálló művekSzerkesztés

  • Hajnal. Pécs, 1894. (Költemények)
  • Imádkozzál és dolgozzál. Budapest, 1904.
  • A szeplőtelen fogantatás ünnepe. Budapest, 1904. (Népiratkák 212.)
  • Egyházi és alkalmi beszédek. Pécs 1937.
  • Szent Mór könyv. Pécs 1936. (Az élő hit ereje)
  • Egyházközségi Levél (1947. VIII.)

FordításokSzerkesztés

  • Általános neveléstan katolikus tanító és tanítónőképző intézetekek számára. Írta Haszmann Rudolf. Ford. Amberger Mártonnal. Pécs, 1896.

SzerkesztésekSzerkesztés

  • A Názárethi Szent Család és a Szent József Társulat közlönye A Szent Család Kis Követe. Budapest, 1890. I.–1898. XII., Pécs, 1899. I.–1906. XII.
  • Az Új Lap Pécsi Melléklete. (Politikai napilap.) 1908. II. 23–VII. 12. (Müller Károllyal)
  • Pécsi Közlöny. (Politikai lap.) 1899. X. 22–1900. IV. 8. (Főmunkatárs)
  • Pécsi Újlap. (Politikai napilap.) 1908. VII. 14–XI. 7. (Főszerkesztő)


JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16828.htm, Virág Ferenc, Blum, 2017. október 9.
  2. Magyar életrajzi lexikon
  3. a b c Fedeles Tamás - Pohánka Éva: A pécsi püspökség rövid története. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  4. Ide hozták az ávósok háziőrizetbe Mindszenty József bíboros hercegprímást, és itt tartották 1955. július 14-től november 1-ig, hogy a kínzások alatt legyengült egészségi állapotát feljavítsák. (Fedeles T. - Pohánka É.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés