Virágos

egykori község, ma Villány része

Virágos (németül Blumenau vagy Wiraagisch) egykor önálló község, 1950 óta Villány része Baranya megyében.

Virágos
Közigazgatás
Település Villány
Városhoz csatolás 1950
Korábbi rangja község
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól1,5 km
Elhelyezkedése
Virágos (Magyarország)
Virágos
Virágos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 18° 28′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 18° 28′ 21″

FekvéseSzerkesztés

Villánytól 1,5 km-re keletre, a Karasica-patak bal partján található.

TörténeteSzerkesztés

A 14. században említették először a falut, lakói magyarok voltak. A török hódoltság alatt elnéptelenedett.

A 18. század közepén betelepült svábok újraalapították. Egyházilag az 1739-ben alapított Német Márok plébánia leányegyháza volt. 1748-ban már 21 német telepes család élt a faluban. Később további telepesek érkeztek Tolna evangélikus falvaiból az 1746–1754-es években.

Vályi András szerint „VIRÁGOS. Német falu Baranya Várm. a’ Bolyi Uradalomhoz tartozandó, lakosai katolikusok, fekszik Villányhoz 2/4 órányira; földgye két nyomásbéli, szép tiszta búzát, zabot, és kukoritzát terem, ’s 6–7 lábnyi hoszszaságú kendert, erdeje van, legelője kitsiny, kertyeikben teremni szokott fenyérrel tartyák marháikat.”[1]

Fényes Elek szerint „Virágos, német falu, Baranya vmegyében, 270 kathol., 10 evang. lak., burgonytermesztéssel. F. u. gr. Batthyáni Iván. Ut. p. Lapáncsa.”[2]

1896-ban 341, 1941-ben pedig már 409 lakója volt. Két zsidó család kivételével az összes lakos német és római katolikus volt. Az 1944-ben a II. világháborús cselekmények következtében 18 német család Németországba, nevezetesen Freisingba, Bajorországba menekült.

1950-ben Villányhoz csatolták.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés