Főmenü megnyitása
A Virgo galaxishalmaz térképe
A Virgo galaxishalmaz középponti része

A Virgo-halmaz szabálytalan galaxishalmaz. A Szűz csillagképben helyezkedik el. A Földhöz legközelebbi galaxishalmaz, távolsága 56 millió fényév.[1] Galaxisok ezrei alkotják. A Messier-katalógusból 16 galaxist tartalmaz, köztük a Sombrerót, a spirális M 100 és a szuperóriás M 87 galaxisokat.

A Virgo-halmaz távolsága a Hubble-állandó, s ezáltal az egész világegyetem kiterjedésének meghatározásánál játszik jelentős szerepet.

Első leírója, Charles Messier a halmaz akkoriban megfigyelt galaxisait eleinte csillag nélküli ködöknek tartotta, valódi természetüket csak az 1920-as években ismerték fel.[2]

JellemzőiSzerkesztés

A halmaz a II. egyenlítői koordináta-rendszerben a 12–13 óra rektaszcenzió és 0–25 fok deklináció (B1950 epocha) határolta, mintegy 140 négyzetfokos területen található: ezt az ablakot de Vaucouleurs határozta meg még 1961-ben, és Virgo-halmaz Területnek nevezik. A halmazt elsőként egy fő csoportosuláshoz délen kapcsolódó kisebb tömörülésre oszthatjuk, mely utóbbit esetenként Virgo II halmaznak is nevezik. A halmaz meglehetősen vegyes, vannak benne spirálgalaxisok és elliptikus galaxisok.[3] Az 50 legfényesebb galaxis kb. 15%-a elliptikus, 10%-a lentikuláris, a többi spirálgalaxis. Összességében a halmazt a törpe elliptikusok nagy száma jellemzi, belőlük 800-nál több van. A halmaz távolságára mérési módszertől függően 17 és 22 Mpc közti érték adódik.

A halmaz tagjait radiális sebességük alapján – amely 3000 km/s-nál kisebb – jól el lehet különíteni a távolabbi objektumoktól. Az átlagos radiális sebesség 1100 km/s, de egyes alhalmazok és egyedi galaxisok ettől jelentősen eltérő sebességgel mozognak. A távolabbi, gravitációs centrum felé mozgó nagy sebességű (akár 1600 km/s) galaxisok Földről mért radiális sebessége negatív, vagyis hozzánk közelednek. Ilyen például az IC 3258 (-517 km/s), M86, M90, M98 (-220 km/s). Hasonlóan a tőlünk leggyorsabban távolodó galaxis az NGC 4388 (2535 km/s), de említhető még az NGC 4168 és M99 is (2324 km/s).

A Virgo-halmaz jelentős gravitációja a közeli kisebb galaxiscsoportokat is vonzza, amit virgocentrális áramlásnak neveznek. Ez a Lokális Galaxiscsoport esetében 100–400 km/s nagyságúra tehető.

A halmaz szerkezeteSzerkesztés

Az alhalmazok eltérő radiális sebességük alapján különíthetők el.

  • Az M87 csoport közepén helyezkedik el a névadó óriás elliptikus galaxis. Rádió- és röntgensugárzása jelentősebb, mint az optikai tartományban észlelhető. Nem pontosan a halmaz középpontjában van, kísérő galaxisaival együtt a tömegközépponthoz képest 200 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Anyagkilövellései, gázfelhői, gömbhalmazai részletesen tanulmányozhatók.
  • Az előzőtől nem messze található az M86 és csoportja, amely két csoport a megfigyelések szerint közeledik egymáshoz, és kozmikus időskálán nézve most olvadnak össze. Lehetséges, hogy az M49 csoport is részt vesz ebben a folyamatban.
  • Az M60 csoport névadó központi elliptikus galaxisa 120 ezer fényév átmérőjű, luminozitása a Napénak 60 milliárdszorosa. A centrumában lévő 2 milliárd naptömegű fekete lyukat elsőként fedezték fel, mint galaxismagot.
  • A halmaz legfényesebb galaxisa az M49, 160 ezer fényév átmérőjű és 90 milliárd napluminozitású. Halojában 6300 gömbhalmazt találtak. Kísérőgalaxisaival a Virgo-halmaz kissé délre elhelyezkedő szigetét alkotja.

Meg kell még említeni a halmaz közepén látható Markarian-láncot. Az M84 galaxistól indulva az NGC 4387, 4388, 4413, 4425, M86, 4402, a 4438 és 4435, valamint a 4461 és 4458 párok, továbbá a 4459, 4468, 4474 9–13m-s galaxisok alkotják az M88-cal bezárólag. A megfigyelések szerint ez a lánc a valóságban is egybefüggő képződmény.[4]

A galaxishalmazokból álló szuperhalmazok egyike a Virgo-halmazt és a Lokális Galaxiscsoportot is magába foglaló Virgo-szuperhalmaz.

Galaxisok a Virgo-halmazbanSzerkesztés

Körülbelül 30 galaxis található a Virgo-halmazban, amik fényesebbek 10,5 magnitúdónál.[5]

Galaxis Típus Mag
NGC 4192 = M98 SbI-II 10m,13
NGC 4216 SbII 9m,98
NGC 4254 = M99 ScI 9m,84
NGC 4303 = M61 ScI 9m,67
NGC 4321 = M100 ScI 9m,37
NGC 4365 E2 10m,5
NGC 4374 = M84 S0 9m,27
NGC 4382 = M85 S0 9m,22
NGC 4406 = M86 S0 9m,18
NGC 4429 S0 10m,16
NGC 4438 SBa 10m,08
NGC 4442 E5p 10m,48
NGC 4450 Sb 10m,12
NGC 4459 E2 10m,40
NGC 4472 = M49 E4 8m,37
Galaxis Típus Mag
NGC 4473 E4 10m,22
NGC 4477 S(B)a 10m,42
NGC 4486 = M87 E1 8m,62
NGC 4501 = M88 Sb+I 9m,52
NGC 4526 E7 9m,64
NGC 4535 S(B)c 9m,82
NGC 4548 = M91(?) SBb 10m,19
NGC 4552 = M89 E0 9m,81
NGC 4569 = M90 Sb+ 9m,48
NGC 4579 = M58 Sb 9m,78
NGC 4596 SBa 10m,48
NGC 4621 = M59 E3 9m,79
NGC 4654 = IC3708 ScII 10m,46
NGC 4649 = M60 E1 8m,83
NGC 4762 SB0 10m,22

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mei, Simona; Blakeslee, John P.; Côté, Patrick; Tonry, John L.; West, Michael J.; Ferrarese, Laura; Jordán, Andrés; Peng, Eric W.; Anthony, André; Merritt, Davi (2007). „The ACS Virgo Cluster Survey. XIII. SBF Distance Catalog and the Three-dimensional Structure of the Virgo Cluster”. The Astrophysical Journal 655 (1), 144–162. o. DOI:10.1086/509598.  
  2. Messier 1784-ben a következőket írta az M91 bejegyzésénél a Connoissance des Temps-ben:
    A Szűz csillagkép, különösen az északi szárnya tartalmazza a legtöbb csillagködöt; ez a katalógus ezek közül tizenhármat sorol fel, szám szerint a 49, 58, 59, 60, 61, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90 és a 91-est. Ezekben a ködökben nincsenek csillagok. Csak nagyon jó légköri viszonyok között láthatók, a zenit közelében. A legtöbb ködöt Méchain úr mutatta meg nekem. (lásd M91.)
  3. (2004. 07) „The ACS Virgo Cluster Survey”. The Astrophysical Journal 153 (1), 223–242. o. DOI:10.1086/421490.  
  4. „Meteor”, Budapest XXXIII. (7-8), 110-112. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X.  
  5. Virgo-Haufen bei SEDS

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés