Főmenü megnyitása

Visky Júlia (Budapest, 1922. január 18.–2005),[1] született Sollich Julianna, magyar evangéliumi író, Visky Ferenc (1918) felesége, Visky András (1957) anyja.

Visky Júlia
Született Sollich Julianna
1922. január 18.
Budapest
Elhunyt 2005.
Nemzetisége magyar
Házastársa Visky Ferenc
Foglalkozása evangéliumi író

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit Budapesten végezte, ezt követően nővérképző főiskolába járt. Közben megismerkedett a református egyházban működő CE Bethánia evangéliumi mozgalommal és majdani férjével áttelepült Romániába. Miután férjét elítélték, 1959-ben hét gyermekével a havasalföldi Bără­ganba, előbb Răchitoasa, majd Lăteşti faluba deportálták, ahonnan 1964-ben térhettek haza.

Önéletrajzi visszaemlékezéseinek első kiadásai külföldön jelentek meg, álnévvel vagy névtelenül, magyarul csak 1989-ben, ezekben deportálása és szabadulása történetét foglalja össze. Fiatal lánykorának eseményeiről, életének fordulásáról, az élő hitre jutásról a Három kereszt c., 1993-ban megjelent munkájában számol be.

Életéből merítette témáját Júlia c. monodrámájához fia, Visky András, mintegy női passiójátékot alkotva ezzel a szerelmi párbeszéddel.

MűveiSzerkesztés

  • Az Úré a szabadítás (hollandul Op Adelaarsvleugels Gedra­gen. 1986; magyarul Budapest, 1989; angolul, Julia Francis álnéven, Okla­homa 1989; románul Kolozsvár, 1993);
  • Három kereszt (Arad 1993; újrakiadás Kolozsvár, 2007; románul: Trei cruci. Arad 1993; újrakiadása Kolozsvár, 2006; hollandul De drie kruisen. Gorinchen 1986)
  • Ima; Koinónia, Kolozsvár, 2009

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • (K. E.) [Kántor Erzsébet]: Visky Júlia: Az Úré a szabadítás. Korunk, 1991/2.
  • Andrée Dufour: Défi à la violence. Temoignage de J. V. (Visky Júlia élettörténete). Genf–Párizs 1995.
  • Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről. Budapest, 2003.