Visznek

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 4.

Visznek község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Visznek
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Visznek címere
Visznek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterFodor János (független)[1]
Irányítószám3293
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség1098 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″47.642000°N 20.027000°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″47.642000°N 20.027000°E
Visznek (Heves vármegye)
Visznek
Visznek
Pozíció Heves vármegye térképén
Visznek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visznek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye déli részén fekszik, a Gyöngyös-patak két partján, Gyöngyöstől 22 kilométerre délkeletre, a Mátra által északról védett sík területen.

A szomszédos települések: északkelet felől Nagyfüged, kelet felől Zaránk, délkelet felől Erk, dél felől Tarnaörs, nyugat felől Jászárokszállás, északnyugat felől pedig Adács. Észak felől a legközelebbi település Karácsond, de a közigazgatási területeik nem határosak.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Jászárokszállás vagy Tarnaörs érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal Jászárokszállás vasútállomása kínálja, néhány kilométerre nyugatra.

Története

szerkesztés

Visznek nevével már a tatárjárás (1241) előtt találkozunk a krónikákban. Templomát és nevét - Viznek alakban - 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: gyerünk feljebb a "víznek".)

Az 1552. évi adóösszeírás a töröktől elpusztított helynek mondta. 1554-ben kezd benépesülni. 1680-ban elpusztul és az 1701-ben történt újjáépítésig lakók nélkül állott. 1750-ben 67 volt a község adófizetőinek száma.

Az első világháború mély nyomokat hagyott a falu életében, a hősi halottak száma 50 főre tehető.

A község lakossága kisgazdákból, földnélküli vagy csak igen kevés földű munkásokból állott, akik éppen a földtelenség miatt mint mezőgazdasági munkások /summások - 600-800 fő/ helyezkedtek el az ország különböző részein.

A második világháború után megrongált házak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a világháború 54 halálos áldozatába került a községnek.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Tóth Józsefné (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Holló János (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Lajos (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Tóth Lajos (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Fodor János (független)[8]
  • 2014–2019: Fodor János (független)[9]
  • 2019–2024: Fodor János (független)[10]
  • 2024– : Fodor János (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1131
1115
1113
1092
1102
1077
1098
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,4% (17% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% németnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Említésre méltó a Csörsz árka, amely az avarokkal kapcsolatos. Az avarok itteni tartózkodását bizonyítja a falutól nyugatra, fél kilométerre eső, úgynevezett Kecske-domb, ahol 1939-1940-ben mintegy 50 avar sírt tártak fel s benne értékes avar régiségeket találtak.
  • A műemlék római katolikus templom építése a 18. századra tehető.
  • A Gyöngyös-patakon, közvetlenül a falu alatt van egy kőhíd, melynek építési idejéről nincs adat. A hagyomány szerint a katonaság átvonuló útján, a katonaság által építtetett.
  • A híd mellett közvetlenül van egy vízimalom. Ez a malom is a híd építésének idején készült, s talán első "gépesített" erőforrása volt a falunak.
  • Erzsébet téri koponyás feszület.
  1. a b Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  11. Visznek Helységnévtár
  12. Visznek Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
Adács Karácsond Nagyfüged
Jászárokszállás

 
   Visznek   
 

Zaránk
Jászberény Jászdózsa Erk Tarnaörs