Visznek

magyar település

Visznek község Heves megye Gyöngyösi járásában.

Visznek
Visznek címere
Visznek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Fodor János (független)[1]
Irányítószám 3293
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség1113 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség49,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visznek (Magyarország)
Visznek
Visznek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″
Visznek (Heves megye)
Visznek
Visznek
Pozíció Heves megye térképén
Visznek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visznek témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Heves megye déli részén, a Gyöngyös-patak jobb partján, Gyöngyös várostól 22 km-re délkeletre, a Mátra által északról védett sík területen fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Visznek nevével már a tatárjárás (1241) előtt találkozunk a krónikák könyvében. Templomát és nevét - Viznek alakban - 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: gyerünk feljebb a "víznek".)

Ez időtől kezdve kevés hiteles adatot találunk Visznek életéről. Nem csoda, hiszen már fekvésénél fogva a tatár és a törökdúlások idején a különböző csapatfelvonulások útjába esvén, fejlődése lehetetlenné volt téve, s ha voltak is hiteles feljegyzett adatok, azok megsemmisültek.

Az 1552. évi adóösszeírás a töröktől elpusztított helynek mondta. 1554-ben kezd benépesülni. 1680-ban elpusztul és az 1701-ben történt újjáépítésig lakók nélkül állott. Nagyon lassan indult meg a benépesedés, még 1750-ben is csak 67 volt a község adófizetőinek száma.

Az 1800-as évek elején nemigen történt nevezetesebb esemény, mely a község életére különösebb hatással lett volna.

Az első szomorú világégés mély nyomokat hagyott a falu életében, a hősi halottak száma 50 főre tehető.

A község lakossága kisgazdákból, földnélküli vagy csak igen kevés földű munkásokból állott, akik éppen a földtelenség miatt mint mezőgazdasági munkások /summások - 600-800 fő/ helyezkedtek el az ország különböző részein.

A második világháború után megrongált házak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a világháború 54 halálos áldozatába került a községnek.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Józsefné (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Holló János (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Lajos (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Tóth Lajos (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Fodor János (független)[8]
  • 2014–2019: Fodor János (független)[9]
  • 2019-től: Fodor János (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,4% (17% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Említésre méltó a Csörsz árka, amely az avarokkal kapcsolatos. Az avarok itteni tartózkodását fényesen bizonyítja a falutól nyugatra, mintegy fél kilométerre eső, úgynevezett Kecske domb, ahol 1939-1940-ben mintegy 50 avar sírt tártak fel s benne értékes avar régiségeket találtak.
  • A mai római katolikus templom, mint műemlék - építése a XVIII. századra tehető.
  • A Gyöngyös patakon, közvetlen a falu alatt van egy kőhíd, melynek építési idejéről nincs adat, a hagyomány szerint az igen erős és szép híd, a katonaság átvonuló útján, a katonaság által építtetett.
  • A híd mellett közvetlenül van egy vízimalom. Ez a malom is a híd építésének idején készült, s talán első "gépesített" erőforrása volt a falunak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. Visznek Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Adács Karácsond Nagyfüged
Jászárokszállás

 
   Visznek   
 

Zaránk
Jászberény Jászdózsa Erk Tarnaörs