Visznek
Visznek község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Visznek | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Gyöngyösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fodor János (független)[1] | ||
Irányítószám | 3293 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1098 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 49,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″47.642000°N 20.027000°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 01′ 37″47.642000°N 20.027000°E | |||
Visznek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Visznek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA vármegye déli részén fekszik, a Gyöngyös-patak két partján, Gyöngyöstől 22 kilométerre délkeletre, a Mátra által északról védett sík területen.
A szomszédos települések: északkelet felől Nagyfüged, kelet felől Zaránk, délkelet felől Erk, dél felől Tarnaörs, nyugat felől Jászárokszállás, északnyugat felől pedig Adács. Észak felől a legközelebbi település Karácsond, de a közigazgatási területeik nem határosak.
Megközelítése
szerkesztésCsak közúton közelíthető meg, Jászárokszállás vagy Tarnaörs érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal Jászárokszállás vasútállomása kínálja, néhány kilométerre nyugatra.
Története
szerkesztésVisznek nevével már a tatárjárás (1241) előtt találkozunk a krónikákban. Templomát és nevét - Viznek alakban - 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: gyerünk feljebb a "víznek".)
Az 1552. évi adóösszeírás a töröktől elpusztított helynek mondta. 1554-ben kezd benépesülni. 1680-ban elpusztul és az 1701-ben történt újjáépítésig lakók nélkül állott. 1750-ben 67 volt a község adófizetőinek száma.
Az első világháború mély nyomokat hagyott a falu életében, a hősi halottak száma 50 főre tehető.
A község lakossága kisgazdákból, földnélküli vagy csak igen kevés földű munkásokból állott, akik éppen a földtelenség miatt mint mezőgazdasági munkások /summások - 600-800 fő/ helyezkedtek el az ország különböző részein.
A második világháború után megrongált házak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a világháború 54 halálos áldozatába került a községnek.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Tóth Józsefné (független)[3]
- 1994–1998: Tóth Józsefné (független)[4]
- 1998–2002: Holló János (független)[5]
- 2002–2006: Tóth Lajos (MSZP)[6]
- 2006–2010: Tóth Lajos (MSZP)[7]
- 2010–2014: Fodor János (független)[8]
- 2014–2019: Fodor János (független)[9]
- 2019–2024: Fodor János (független)[10]
- 2024– : Fodor János (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1131 | 1115 | 1113 | 1092 | 1102 | 1077 | 1098 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,4% (17% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% németnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Említésre méltó a Csörsz árka, amely az avarokkal kapcsolatos. Az avarok itteni tartózkodását bizonyítja a falutól nyugatra, fél kilométerre eső, úgynevezett Kecske-domb, ahol 1939-1940-ben mintegy 50 avar sírt tártak fel s benne értékes avar régiségeket találtak.
- A műemlék római katolikus templom építése a 18. századra tehető.
- A Gyöngyös-patakon, közvetlenül a falu alatt van egy kőhíd, melynek építési idejéről nincs adat. A hagyomány szerint a katonaság átvonuló útján, a katonaság által építtetett.
- A híd mellett közvetlenül van egy vízimalom. Ez a malom is a híd építésének idején készült, s talán első "gépesített" erőforrása volt a falunak.
- Erzsébet téri koponyás feszület.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Visznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ Visznek Helységnévtár
- ↑ Visznek Helységnévtár
Külső hivatkozások
szerkesztésAdács | Karácsond | Nagyfüged |
Jászárokszállás | Zaránk | |
Jászberény | Jászdózsa | Erk Tarnaörs |