Viszocsány
Viszocsány (szlovákul Vysočany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
| Viszocsány (Visočany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1232 |
| Polgármester | Ivan Sečanský |
| Irányítószám | 956 35 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 109 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 258 m |
| Terület | 4,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″ | |
| Viszocsány weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Bántól 4 km-re délkeletre fekszik.
Története szerkesztés
Területén a 7. és 8. századból származó halomsírok találhatók, melyeket korai szláv síroknak tartanak.
A települést 1232-ben „Vyssian” alakban említik először. 1337-ben „Wisschen”, 1345-ben „Wyschen”, 1349-ben „Wyschan”, 1405-ben „Wyssaczan”, 1444-ben „Wysozan”, 1598-ban „Wisoczan” néven említik. Neve a szláv vysočane (= magasan lakók) szóból származik. A középkorban a gróf Cseszneky család birtoka volt, később több nemesi család, köztük a Viszocsányi, Tarnóczy és Nozdroviszky családoké. 1598-ban 13 ház állt a településen. 1784-ben 31 házában 41 családban 191 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISOCSÁNY. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Tarnóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zaj Ugróczhoz 1/2 mértföldnyire; földgye termékeny, réttye, legelője, erdeje, és szőlős kertyei is vagynak.”[2]
1828-ban 16 háza és 202 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vizocsán, Trencsén m. tót f. Nyitra vmegye szélén: 186 kath., 6 zsidó lak., szép erdővel, s elég legelővel a hegyeken. F. u. Brogyány Gábor.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Csaltice szerkesztés
A Viszocsányhoz tartozó Csaltice major egykor falu volt, 1349 óta szerepel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtokában állt. 1598-ban 4 háza volt. 1720-ban csak majorként létezett. 1784-ben 4 házában 14 családban 82 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZALTICZ. Csalticze. Kis falu Trentsén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, fekszik Viszocsánynak szomszédságában, ’s ennek filiája. Határja meglehetős.”[2]
1828-ban 2 háza és 33 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Csaltics, népes puszta, Trencsén vgyében, Vizocsánhoz 1/2 óra, 27 kath. lak. Ut. p. Ny.-Zsámbokrét.”[3]
Népessége szerkesztés
1910-ben 183, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 144 szlovák lakosa volt.
2011-ben 125 lakosából 121 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma eredetileg román stílusú volt, később gótikus, majd a 18. században barokk stílusban építették át. A román templomból a sekrestye, a gótikus templomból a torony maradt meg.
- Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1821 körül klasszicista stílusban építették át. Gazdasági épületei a 18. és 19. században épültek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 19.)
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások szerkesztés
